Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Gaucsik István: Regionális jellegű kereskedelmi bankok a Mátyusföldön (1867 - 1950)
Gaucsík István Regionális jellegű kereskedelmi bankok a Mátyusföldön (1867-1950) 1. Régió és locus Dolgozatomban a Mátyusföld térségében a 19. század második felére kialakult és a 20. század elejétől a szolgáltatóágazatok között megerősödő pénzintézeti szektorral (csak a bankokkal) foglalkozom. A kutatás tárgyát és hátterét nem a különböző néprajzi, kultúrtörténeti megközelítésű Mátyusföld-értelmezések alkotják, hanem az ebben a természetföldrajzi térben található városok (Szene, Szered, Galánta, Vágsellye) struktúraalkotó bankintézetei, amelyek nem egy szervesen elkülönülő/elkülönfthető gazdasági egységbe (melyet a tárgyalt kistáji környezet1 sugallna), hanem tágabb mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, pénz- és bankügyi kölcsönviszonyok rendszerébe tartoztak. A címben használt „regionális” jelzőt csak az egyszerűség kedvéért és csak segédfogalomként használom, mert a szóban forgó intézmények a kiegyezéstől a második világháború utáni fél évtizedig kijelölt időszakaszban nem lépték/léphették át lokális kereteiket, a regionális központokként funkcionáló települések (elsősorban Pozsony, 1918 előtt Győr vagy Komárom, kisebb részben Nyitra) bankjainak minőségi és mennyiségi szintjét nem érhették el. A kutatást az a kérdés is izgalmassá teszi, hogy a mátyusföldi városias jellegű településeken megalakuló és üzletágaikat fokozatosan kiépítő, bővítő hitelintézetek a 19. és a 20. század fordulóján mennyire voltak/lehettek egy szubregionális felzárkózási folyamat tevékeny kezdeményezői és befolyásolói. Később pedig az államjogi változások, hatalomváltások (1918, 1938, 1945) következtében kialakult új gazdasági erőviszonyok, nemzetgazdasági stratégiák, gazdaságpolitikai irányvonalak hogyan befolyásolták pénzügyi tevékenységüket, üzleti lehetőségeiket és a városokon belüli szerepüket, súlyukat. Területi szempontból - az 1900-as évek modernizációs zónáit figyelembe véve - Szene, Szered és Galánta a nyugat-magyarországi, „számottevő modernizációval jellemezhető” régióba tartozott. Gazdaságilag a fontos regionális centrummá fejlődő Pozsony emelte fel a szélesebb vidéket, így a fenti városokat és szűkebb környéküket is. Ennek alapját a kedvező közlekedési, szállítási útvonalak (a Duna vízi útja, Bécs közelsége és az észak-déli irányultságú forgalom stb.), 1850-től a Pozsony-Párkány-Budapest vasútvonal összekötő, piacterem221
