Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön

Eisler és Szóld szeszgyár és -finomító, Felsőszeli.

Szóld Zsigmond alapította 1887-ben, aki Esterházy Ernőtől 1887-ben kibérelt 2674 kát. hold földterületet, ahol már állt a gyár. Az ipari szeszgyár szabad raktárral rendelkezett, 2764 hektoliterre szólt a kontingense, a mezőgazdasági szeszgyár kontingense pedig 1499 hl volt.27 A szeszfőzés nagyon is kifizetődő volt, mert a bérlő pár éven belül megvásárolta a birtokot. Az egyik szeszgyár Dögösön, a másik Körtvélyesen állt. A dögösi szeszgyár melaszból, a másik pedig burgonyából párolta a szeszt. A birtokot iparvasút hálózta be. A gyár továbbfejlesztésében nagy érdemeket szerzett az alapítón kívül Szóld Lajos és Szóld József. Főbb terményei a nyers és finomított szesz, a víztelenített szesz, a nyers hamuzsír stb. voltak, érdekkörébe tartozott a szeredi cukorgyár. A szeszgyár finomítóval is rendelkezett. Napi teljesítőképessége 1937-ben 150 hl égett szesz volt.28 Intézője 1911 óta az inkei származású Hajdú István, a főtisztviselők pedig Lebovits Henrik (1913-tól) és Politzer Sámuel voltak. Vegyészmérnök a vágsellyei származású dr. Donáth Pál volt. A felsőszeli szeszgyárban 80 munkás és 10 tisztviselő dolgozott.29 Az Eisler és Szóld cég a szeszgyártáson és finomításon kívül még csecsemők táplálásához alkalmas tej előállításával is foglalkozott. A tejüzem hűtőberendezéssel és fagyasztóval rendelkezett.30 1938 után mint Magyar Királyi Egyedárusági Szeszgyár vált ismertté. Gyárigazgató dr. Hugyecz Nándor, vezető hivatalnokai: dr. Pellet Géza, Gyomai Lajos és Bodrogi Géza voltak.31 A második világháború alatt a gyárban az átvonuló katonaság nagy károkat okozott.32

EISLER & SZÓLD

FELSÖ-SZELI

SZESZGYÁR és r 1 P O ffl I T Ú.

SZABADRAKTÁR DÖGŐS. i

72. Az Eisler és Szóld szeszgyár és -finomító fejléces levelezőlapja Neufeld nyomda, Galánta.

Neufeld József nyomdász, könyvkötő és papírkereskedő 1929-ben társként működött apja üzletében, míg végül teljesen átvette azt. Számos nyomdaterméket, naptárakat, helyi jellegű újságot adott ki (Galánta és Vidéke címmel).

Mezőgazdasági Szövetkezeti Szeszgyár, Nagyfödémes.

1928-ban alapították, évi termelése kb. 1600 hl. A termelést Csuti László vezette. A gyár 5 alkalmazottnak nyújtott megélhetést. Igazgatósági tagok voltak: Szabó Géza, Molnár Rezső, Takács Jenő, Pauer József, Takács Rezső.

Mezőgazdasági Tej szövetkezet, Nagyfödémes.

1932-ben alapították. A termelés saját épületben, modern felszerelések és gépek segítségével folyt. Tejtermékek előállításával foglalkoznak. Az igazgatósági és felügyelő bizottság tagjai: Pauer József, Mencel Dezső, Mikácsi Ágoston, Andrássy Mihály, Takács Géza.

209