Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pokreis Hildegarda: A gyáripari termelés kialakulása a Mátyusföldön
következtében felaprózták, a magyar porták így idegen kézre jutottak. Az elkonfiskált nagy- és kisüzemek, vállalatok élére, melyeket államosítottak, ideiglenesen ún. nemzeti gondnokokat neveztek ki.10 A Mátyusföld jelentősebb ipari létesítményei: Kajos Károly és Társai Műm alom Rt., Alsószeli. Eredetileg mint betéti társaság volt bejegyezve. A gőzmalom 1920-ban létesült, Pónya Lajos gazdálkodó alapította. A malom igazgatója 1938-ban Kajos Sándor, bérlője Barcza Károly volt. Főmolnár Sztamcsik Elek, szerelőmolnár Kis Ferenc. A malomban 10 alkalmazott dolgozott. 1945 után államosították.11 Szász Elek és Társai Gőzmalma, Deáki. 1897-ben kapott ipari engedélyt. A malom épületét 1898-ban emelték.12 Alaptőkéje 40 000 forint volt. Gépparkját 1907-ben korszerűsítették. 1923-ban 10 munkás dolgozott itt.13 1940-ben a cég igazgatósági tagjai voltak: Nagy Lajos, Nagy Miklós, Kurucz Áron, Madari Ernő, Tok Ferenc.1'1 1945 után államosították. Deákin ezenkívül még mentagyár (gyógynövénylepárló üzem, mely 3 kazánnal, 12 lepárlóüsttel rendelkezett), olajsütő és dohányszárító (ahol gőzgéppel szárították a dohányt) is üzemelt. Diószegi Cukorgyár Rt. 1867-ben alakult, alapítói a Kuffner és Gutmann család tagjai voltak. A gyár felvirágoztatása Kuffner Károly nevéhez fűződik, aki majd fél évszázadig volt az ipartelep lelke. Vezetése alatt a gyár Magyarország egyik legfejlettebb üzemévé vált. A cukorgyárak műszaki fejlettségének mércéje a diffúziós készülék,15 amelynek teljesítőképessége volt a mérvadó a kitermelt cukor mennyisége szempontjából. Szlovákiai viszonylatban csak a tapolcsányi és az aranyosmaróti cukorgyár rendelkezett diffúzióval, a diószegi gyárba ezt a készüléket 1874-ben szerelték fel. Az első világháború előtt energetikai szempontból az ipartelep 24 darab, összesen 2104 HP meghajtású gőzgéppel rendelkezett, 1910 előtt pedig 3 vízikereket szereltek be a cukorrépa felemelésére. A cukorgyári gazdaságok energiaellátását egy Francis-féle vízi turbina szolgáltatta.161931-ben a Gutmann család kiválása folytán a gyár a Kuffner család tulajdonába ment át teljesen. 1938-tól a gyár a Tátrabank, a Dunabank, a Hitelbank és a Mezőgazdasági Ipar Rt. érdekkörébe került. A fejlett, modern ipartelephez cukorfinomító és az 1912-ben létesített Mária-műmalom, valamint terjedelmes gazdaságok (30 000 hold) is tartoztak17. A gazdaságokon főleg cukorrépát (350 magyar holdon), borsót (600 magyar holdon) termesztettek, az állattenyésztés terén főleg a marhahizlalással foglalkoztak. Évente 5300 hizlalt fiatal bikát szállítottak külföldre, főleg a bécsi piacra és Angliába. A földreform után már csak 20 000 holdnyi földbirtokkal rendelkeztek a gyártulajdonosok, ebből 12 000 hold Magyardiószeg területén volt. A cukorgyári gazdaságokban a terméshozamok emelése céljából elsőként, már 1881-től rendszeresen alkalmazták a műtrágyát. A 205
