Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pukkai László: A mezőgazdaság, a szövetkezeti mozgalom és a kereskedelem alakulása a Mátyusföldön 1848 - 1945 között
2. táblázat Z1 A) Államilag szervezett kolóniák Mátyusföldön Kolónia Nagybirtok Volt tulajdonos:A földet kapott családok száma A birtok nagysága (ha) Közösen használt mezög. terület (ha) Galánta Galónta-Opuszta Esterházy László 12 177,71 5,68 Hajmás (Nové Osady) Bekctfa, Jánosháza. Szenckit'ályfa Pálffy-birtok 43 801,29 36,54 Hurbánfalva Bekctfa, Jánosháza, Szenckit'ályfa, Somorja Pálffy Béla 24 437.07 25,84 Kősót Diószeg. Vízkelet Diószegi Cukorgyár Rt. 6 126,28 2,37 Újmajor (Nový Svet) Szene, Rété Müller Adolf 9 137,75 2.88 Pallóé Taksony Ohrenstein Henrik 2 9 7 Štefánikov Hidaskürt.Taksony, Diószeg, Kősót, Vízkelct, Galanta Esterházy Ernő 44 478,42 29.64 Szene Diószeg. Szene. Szenckit'ályfa Esterházy Mihály, Pálffy János 50 81 1,69 19,02 Vágtornóc Örmény, Tornóc Hunyadi László 20 609,44 25,84 B) Magánkolóniák Mátyusföldön Szenckirályfa Szenckirályfa Pálffy János 7 130,48 Nádszeg Tallós Pozsonyi Káptalan Esterházy Mária 5 234,10 40,28 Úrföld Tallós Esterházy Mária 29 652,57-Mátyusföld itt fel nem sorolt településein is hasonló folyamatok játszódtak le: egyelőre több településen nem jelentek meg a légionáriusok, a kolonisták, s az egyszerű kis- és középparaszt emberek, akik csak házhelyeket kaptak, továbbra is reménykedtek a csehszlovák földreform igazságosságában. A mezőgazdasági termelés fejlődését elsősorban a nehéz mezőgazdasági munkafolyamatok megkönnyítését szolgáló mezőgazdasági gépek, másodsorban a mezőgazdasági produktumokat feldolgozó ipar műszaki átalakulása jelzi. A mezőgazdaság műszaki kiszolgálása már a 19. század utolsó évtizedeiben terjedőiéiben volt a régiónkban, a birodalomváltás után hatása még fokozódott, köszönhetően a cseh ipar fejlettségének. A mezőgazdasági gépek, a műtrágya, sőt egy-két műmalom már a birodalomváltás, az első világháború kirobbanása előtt is megtalálható a régió területén, nagybani üzemeltetésük azonban a két világháború időben észlelhető. Megjegyezhetjük azt is, hogy a feudális jellegű gazdálkodás a nagybirtokon már lényegében a századfordulón átalakult, de általában a világháborút követő évtizedekben tűnik el a kis- és középgazdaságokból. A gépesítéssel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a nagybirtokon győzedelmeskedik a gőzenergia: a gőzgép az ekét húzza, a cséplőgépet hajtja, s elterjedt az önműködő (kezdetben ló- majd traktorvontatású) aratógép is. A deáki Száz Elek-féle hengermalom mellett említést érdemel a szeredi Quittner-féle henger- és műmalom, az alsószeli Pónya-féle rt. műmalom és mások. Megemlíthetjük még a Szold-uradalom dögösi cukorrépa-szeszgyárát és a kört-186
