Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Pálinkás László: Politikai pártok és mozgalmak és a politikai rendszer a Mátyusföldön az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1918 - 1938)
szes „őslakos” szlovákiai polgár pártja kíván lenni. Programjában szerepelt még Szlovákia autonómiájának a kivívása is, mellyel a magyarországi politikai körök elvárásainak igyekezett eleget tenni. A párt sajtóorgánuma 1919-1925 között a Népakarat, 1925-től a Magyar Hírlap volt.'1 A második, két világháború közötti legjelentősebb szlovákiai magyar párt a Magyar Nemzeti Párt (MNP) volt. Eredeti neve Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt volt, a Magyar Nemzeti Párt megnevezést 1925-ben vette fel, amikor egyesült a Magyar Jogpárttal. Politikájában magyar nemzeti politikát képviselt, bár az 1925-ös választásokat követően aktivista (csehszlovákbarát) politikát is folytatott, fölmerült ugyanis a kormánykoalícióba való lépés lehetősége is. Programjában szerepelt a földreform végrehajtása, mely által a magyar kisgazdák jutottak volna földhöz. Az Országos Keresztényszocialista Párthoz hasonlóan kategorikusan föllépett a szlovák nemzetiségű lakosok Dél-Szlovákiába való telepítése ellen. Szavazóbázisát tekintve inkább a protestáns (ezen belül is a református) vallású lakosságra támaszkodott. Alakuló gyűlését 1920. február 17-én tartotta Komáromban. Az MNP elnöke 1920-tól Szent-lvány József volt, 1933-tól Jaross Andor. Sajtóorgánuma a Barázda, majd 1925-től a Magyar Újság.5 A kisebb jelentőségű szlovákiai magyar pártok közül fontosabbak: a Magyar Jogpárt, a Köztársasági Magyar Földműves Párt, az Országos Parasztpárt és a Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt. A Magyar Jogpárt 1921. szeptember 18-án alakult meg Kassán. Alapítói közé tartozott Abaúj-Torna megye volt főispánja, Szalay László, valamint Tarján Ödön losonci gyáros. Célja a magyar, valamint a magyar állameszmében gondolkodó vállalkozói réteg megnyerése volt. Liberális álláspontot képviselt, főként a városokban élő magyarságra támaszkodott. 1925-ben egyesült az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párttal, megalapítva ezzel a Magyar Nemzeti Pártot. 1923-ban csehszlovák kormánykörök és Milan Hodža Agrárpártja kezdeményezésére megalakult a Köztársasági Magyar Földműves Párt, mintegy az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt negativista (Csehszlovákiával szemben intoleráns) politikájának ellensúlyozására. Alapítója Csánki Aladár lévai ügyvéd, ezért a pártot Csánki-pártként is nevezték. Alakuló gyűlésére 1923. február 18-án került sor Gútán. Kormánytámogató (aktivista) politikát folytatott, az 1925-ös parlamenti választásokon az Agrárpártot támogatta, amelylyel 1929-ben egyesült. 50. Gregorovits Lipót, az OKP nemzetgyűlési képviselője (szül. 1883-ban Kosúton) 151
