Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Államhatalmi változások a Mátyusföldön 1918 - 1919-ben és 1938-ban (Trianon és az első bécsi döntés)
Azok után, hogy gr. Károlyi Mihály a király nevében eljáró József főhercegtől kormányalakításra kapott megbízást, és október 31-én megalakult az első magyar népkormány, változás állt be a megye igazgatásának vezetésében. A kormány Szmrecsányi György megyei főispánt és kormánybiztost saját kérése alapján hivatalából felmentette, és a főispáni hivatal feladataival Jankó Zoltánt bízta meg.13A magyar népkormány megalakulását követően először (1918. november 4-én) a M. kir. V. számú csendőr kerületi parancsnokság kötelékében szolgáló tisztek és a legénység tettek esküt. A Belügyminisztérium utasítása után a vármegye tisztikara, a járási főszolgabírák és a rendezett tanácsú városok polgármesterei és a hivatalokhoz tartozó közalkalmazottak 1918. november 6-át követően tettek hűségnyilatkozatot.1'1 A katonailag összeomlott Monarchia képviseletében Weber tábornok november 3-án Padovában aláírta a fegyverszünetet. Az egyezmény Magyarországra nézve semmilyen konkrét rendelkezést sem tartalmazott. A Károlyi-kormány részéről erre 1918. november 13-án került sor Belgrádban. A fegyverszüneti egyezmény 17. pontja szerint a történelmi Magyarország túlnyomó részét a békekonferencia döntéséig magyar kézen hagyta, de az antant nem adott garanciát a nemzetiségi és azon túlmenő területek idegen megszállása megakadályozásában, ami az elkövetkező hónapok sarkalatos problémáját okozta.15 A belgrádi fegyverszüneti egyezmény az ország délkeleti részén ugyan megállapította a demarkációs vonalat, az ország északi részének esetében azonban figyelmen kívül hagyta azt. A csehszlovák kormány francia jóváhagyással már november elején megkezdte a Felvidék katonai megszállását, így igyekezett fait accomplit teremteni a béketárgyalások megkezdéséig. A szlovák és cseh fegyveres csapatok november 4-én elfoglalták Malackát, majd átmeneti jelleggel november 8-án a Mátyusföld északi részén elterülő Nagyszombatot.16 A kormány a várost csekély számú katonasággal, az ún. tengerészkülönítménnyel november 13-án viszszafoglalta, de a demoralizált katonák hadászati megbízatásuk mellett fosztogatásukról és randalírozásukról váltak nevezetessé. 43. A Magyar Nemzeti Tanács népgyú'lése Galántán 1918 decemberében 126
