Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei
tiszt - Schmidt százados - javaslatára a falu lakossága Specziár Lajos katolikus plébános vezetésével kivonult az előrevonuló orosz sereg elé, hogy hódolatukat tegyék Panjutin előtt, és a falu megkímélését kérjék. A kezdeményezés sikerrel járt, a Hidaskürtre húzódó orosz sereg ugyanis fegyelmezetten haladt át a falun. Az átvonuló orosz katonaság több alsószeli lakost fogolyként magával vitt Hidaskürtre, akiket azzal vádoltak, hogy felgyújtották a falut, hogy megakadályozzák az orosz sereg átvonulását.132 Specziár Lajos volt felsőszeli plébános szerint a visszavonuló osztrákok június 22-én, a következő napon viszont orosz portyázók rabolták a falut.133 A csatát követő hónapokban egészen szeptemberig állandó volt az osztrák és orosz csapatok jelenléte a Mátyusföldön. Egy július 2-i jelentés alapján a Külső járás települései közül Galántán, Zsigárdon, Királyrévben, Eperjesen, Nyéken, Szeredben, Varra és Valta Súron, a három Csöpönyben, a Vág partjain, Vágszerdahelyen, Vágán és Kajaion császári katonák állomásoztak.134 A visszavonuló és portyázó császári katonaság a jobbágyok megmaradt termését rabolta, ugyanakkor a lakosságot egész falvak felégetésével fenyegette.135 A vidék lakosságának egy részét a pozsonyi sáncépftéshez rendelték ki, másik részét viszont a Vágón átívelő hidak építéséhez. A császári megtorlás áldozata, mártíra lett Mészáros Dávid volt sopornyai katolikus plébános. Az izgatás vádjával még május végén letartóztatott hosszúfalui születésű papot előbb Diószegre, majd Pozsonyba szállították. A pozsonyi haditörvényszék azzal vádolta, hogy 1848 végén és a következő év kora tavaszán a népet fegyveres ellenállásra buzdította, mondván: „ha nincs fegyveretek vagy más öldöklő szerszámotok, ragadjatok köveket, vagy téglát és dobjátok az ellenség fejébe."136 Ugyanakkor több, a kormány által Debrecenben kiadott és egyéb felhívást találtak a házkutatás során. A július 14-én kimondott halálos ítéletet július 16-án hajnali négy órakor hajtották végre.137 Augusztus 13-án Világosnál Görgey a honvédsereg főerőivel feltétel nélkül letette a fegyvert. Az Esterházy Károly szeredi kastélyában elhelyezett osztrák főparancsnokság a fegyverletételt ágyúlövések mellett ünnepelte.138A kapituláció ellenére a komáromi várban továbbra is tartotta magát seregével Klapka, így továbbra is állandó jellegű volt a katonaság átvonulása a vidéken. Az osztrák katonaság mellett szeptember elején Szeredben 70-80 főből álló orosz katonaság jelent meg, kétszeri étkeztetést követelve magának.139 Szeptember első napjaiban a szétszéledt honvédsereg főerőiből egyre több honvéd tért vissza lakóhelyére. Komárom eleste után számuk csak nőtt. Ők voltak az alakuló osztrák önkényuralom első áldozatai. Az osztrák minisztertanács határozata alapján minden szolgálatra alkalmas legénységet a császári seregbe besoroztak. A visszatérő honvédeket a Pozsonyi Katonai Vizsgálóbizottság hallgatta ki, majd a Pozsonyi Hadfogadó által sorozták be a császári seregbe. 115
