Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei

tiszt - Schmidt százados - javaslatára a falu lakossága Specziár Lajos katoli­kus plébános vezetésével kivonult az előrevonuló orosz sereg elé, hogy hódola­tukat tegyék Panjutin előtt, és a falu megkímélését kérjék. A kezdeményezés si­kerrel járt, a Hidaskürtre húzódó orosz sereg ugyanis fegyelmezetten haladt át a falun. Az átvonuló orosz katonaság több alsószeli lakost fogolyként magával vitt Hidaskürtre, akiket azzal vádoltak, hogy felgyújtották a falut, hogy megaka­dályozzák az orosz sereg átvonulását.132 Specziár Lajos volt felsőszeli plébános szerint a visszavonuló osztrákok június 22-én, a következő napon viszont orosz portyázók rabolták a falut.133 A csatát követő hónapokban egészen szeptemberig állandó volt az osztrák és orosz csapatok jelenléte a Mátyusföldön. Egy július 2-i jelentés alapján a Kül­ső járás települései közül Galántán, Zsigárdon, Királyrévben, Eperjesen, Nyé­ken, Szeredben, Varra és Valta Súron, a három Csöpönyben, a Vág partjain, Vágszerdahelyen, Vágán és Kajaion császári katonák állomásoztak.134 A vissza­vonuló és portyázó császári katonaság a jobbágyok megmaradt termését rabol­ta, ugyanakkor a lakosságot egész falvak felégetésével fenyegette.135 A vidék la­kosságának egy részét a pozsonyi sáncépftéshez rendelték ki, másik részét vi­szont a Vágón átívelő hidak építéséhez. A császári megtorlás áldozata, mártíra lett Mészáros Dávid volt sopornyai katolikus plébános. Az izgatás vádjával még május végén letartóztatott hosszú­falui születésű papot előbb Diószegre, majd Pozsonyba szállították. A pozsonyi haditörvényszék azzal vádolta, hogy 1848 végén és a következő év kora tava­szán a népet fegyveres ellenállásra buzdította, mondván: „ha nincs fegyveretek vagy más öldöklő szerszámotok, ragadjatok köveket, vagy téglát és dobjátok az ellenség fejébe."136 Ugyanakkor több, a kormány által Debrecenben kiadott és egyéb felhívást találtak a házkutatás során. A július 14-én kimondott halálos íté­letet július 16-án hajnali négy órakor hajtották végre.137 Augusztus 13-án Világosnál Görgey a honvédsereg főerőivel feltétel nélkül le­tette a fegyvert. Az Esterházy Károly szeredi kastélyában elhelyezett osztrák fő­parancsnokság a fegyverletételt ágyúlövések mellett ünnepelte.138A kapituláció ellenére a komáromi várban továbbra is tartotta magát seregével Klapka, így to­vábbra is állandó jellegű volt a katonaság átvonulása a vidéken. Az osztrák ka­tonaság mellett szeptember elején Szeredben 70-80 főből álló orosz katonaság jelent meg, kétszeri étkeztetést követelve magának.139 Szeptember első napjaiban a szétszéledt honvédsereg főerőiből egyre több honvéd tért vissza lakóhelyére. Komárom eleste után számuk csak nőtt. Ők vol­tak az alakuló osztrák önkényuralom első áldozatai. Az osztrák minisztertanács határozata alapján minden szolgálatra alkalmas legénységet a császári sereg­be besoroztak. A visszatérő honvédeket a Pozsonyi Katonai Vizsgálóbizottság hallgatta ki, majd a Pozsonyi Hadfogadó által sorozták be a császári seregbe. 115

Next

/
Thumbnails
Contents