Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)
Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei
ség teljesen kiürítette Negyedet, így a falut a reggeli órákban minden ellenállás nélkül elfoglalhatta Pott vezérőrnagy.117 41. A peredi csata A két sikertelen, vesztes offenzíva után a Kis-Duna és a Vág közötti vidék a császári-cári sereg teljes ellenőrzése alá került. A véres ütközet honvédáldozatainak állított emléket Pereden a Pozsony megyei Honvédegylet 1869-ban. Megtorlás A bevonult győztesek több kegyetlenséget is végrehajtottak a helyi lakosokon. Kámánházy Ferenc nyitra megyei esküdt közvetlenül a csata után arról számolt be Ocskay Rudolf első alispánnak, hogy „Gutánál Dunában s Vágh Vizében sok ezer magyar elveszett, foglot igen keveset tettek, mert Oroszok amit csak megfogtak, mint leszúrtak, 5 falut porrá tettek, s minden nem s tekintet nélkül ami ezen 5 szerencsétlen falukban élt, áldozatul esett... Peredből templom falainál más felnem ál. ”118 A Vág menti falvakat az egyes visszaemlékezések szerint a császáriak mind felégették.119 Erre utalt Sipeky Ágoston külső járási szolgabíró a csata után június végén írt jelentésében is. A császári tisztek elmondása alapján a peredi csata következményeként Zsigárd, Pered, Királyrév és Alsószeli vízen túli részét az ottani csatározásokkor kifosztották és felégették. Az osztrák tisztek szerint ez nem a lakosság kihágásának, mint inkább az orosz sereg kegyetlenségének volt tulajdonítható, kik fegyvertelen asszonyokat és gyermekeket gyilkoltak.120Peredet a bevonuló orosz katonák ellen elkövetett támadás miatt gyújtották fel. Egy félóra alatt lángba borult az egész falu, s 245 ház égett le. A tűzvész során öt ember lelte halálát: négyen bennégtek házaikban, egy pe-113
