Bukovszky László (szerk.): Egy régió története a XI. századtól 1945-ig. Mátyusföld - Lokális és regionális monográfiák 4. (Komárom-Dunaszerdahely, 2005)

Bukovszky László: Az 1848 - 1849-es forradalom és szabadságharc mátyusföldi eseményei

A császári seregek betörése előtt megakadályozva azok ellátását Csány László 1848. november 14-én kiadott utasításában a gabonakészlet elszállítására kö­telezte a megyét.80 November második felében megkezdődött a termények be­szállítása a komáromi várba. A deáki uradalom 500 pozsonyi mérő búzát, 500 pozsonyi mérő árpát és 250 mérő zabot, a tallósi uradalom 250 mérő búzát, 900 mérő árpát és 150 mérő zabot szállított a Duna-parti városba.81 November 18-án Sipeky Ágoston szolgabíró jelentése alapján a szeredi Esterházy-urada­­lomban már nem volt felesleges gabonakészlet, csak a házi szükségletre ha­gyott gabona. Az éves termést Klug, Ehrenfeld Salamon és Miksa zsidó keres­kedők már értékesítették. A megtermett árpa az uradalom szeredi sorházának szükségletére volt éltévé, a kukorica a kb. 200 hízósertés, a zab pedig az ura­dalom lovai részére. Egyébként Esterházy Károly biztosította a főkormánybiz­tost, hogy egy méc termény sem fog az ellenség kezére kerülni. Ha az ellenség közeledni fog Szeredbe, a gabonát, marhát, szénát a Vágón túlra menekíti, ott a nép között mécenként szétosztja, vagy ha szükséges, elégeti.82 Hasonló céllal, mint a gabonakészletek begyűjtését végezték, november vé­gén megindult a nemzetőrségi és egyéb fegyverek begyűjtése is a régióban. Csány Pozsony feladásának szándéka alapján november 28-án lefegyverezte a schwechati csatában részt vett pozsonyi mozgó nemzetőr alakulatot,83 majd fo­kozatosan az ún. állandó nemzetőrség egységeit is. A régió Nyitra megyei része nemzetőreinek lefegyverzését báró Jeszenák megyei főispán és kormánybiztos december 20-án rendelte el. A begyűjtött fegyvereket - puskákat, kaszákat - Ko­máromba szállították.8'1 A pozsonyi cs. k. Kerületi Katonai Parancsnokság 1849. március 17-i rendelete alapján tudjuk, hogy a császáriak megérkezése előtt a megye Alsó járásában az év utolsó napjaiban és január közepéig Tóth József ér­sekújvári polgármester a farkasdi elöljáróktól 14 puskát, a negyedi elöljáróktól pedig 43 darab különböző lőfegyvert vett át. A farkasdi bírák ezen felül Simonyi Ernőnek, a megyei gerillacsapat parancsnokának 1849. március 5-én személye­sen átadtak további tíz darab lőfegyvert és négy kardot.85 1849 tavasza Azok után, hogy a császári-királyi sereg főereje december 16-án megindult nyu­gatról, a Pozsony megyében állomásozó két honvéddandár a Duna bal partján december 17-én elhagyta Pozsonyt, és a Csallóközön át Komáromba vonult. Csány főkormánybiztos egy nappal korábban hagyta el a volt koronázóvárost.86 1848. december 20-án már a császári hadak parancsnoka, Kempen altábor­nagy parancsolt Pozsonyban. A császári hadak mellé adott polgári biztos Zichy Ferenc gróf volt. A honvédség elvonultával harc nélkül megtörtént az impérium­váltás a Mátyusföldön is. Egyedül a lipótvári erődben maradt egy csekély számú honvéd helyőrség, a védők azonban 1849. február 3-án megadták magukat az osztrák túlerőnek. Az előrevonuló osztrák seregek Nádszegnél kisebb ütközetet vívtak 1849. január 13-án a Komárom irányában húzódó magyar utóvéddel. Az osztrák zászló alatt 107

Next

/
Thumbnails
Contents