Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Deportálások a Galántai járásból
11. táblázat. Deportálások 1947. január 4. és 1947. február 19. között63 Berakodóállomás/ Szerelvény száma Indulás időpontja Település Családok számaSzemélyek száma Célállomás Vágsellye 0501 1947. 1. 17.Deáki 98 334Mladá Boleslav Vágsellve 0502 1. 18.Zsigárd 100 334Mélník Galánta 1947. 1. 17.Taksony 89 394Žatec, Podbožany Galánta 1. 17.Újhelyjóka 39 123Olomouc, Pŕerov Galánta 1. 18.Újhelyióka 34 93Olomouc, Šternberk Galánta 1. 18.Taksony 81 339Žatec, Podbožany Galánta 1. 23.Felsőszeli 99 378Žatec. Podbožanv Vágsellye 0503 1947. 1. 23.Negyed 110 384Mélník Vágsellye 0504 1. 24.Farkasd 116 353Mélník Vágsellve 0505 1. 25.Negyed-Farkasd 69 215Prostéiov Vágsellve 0506 1. 31.Pered 85 332Chrudím, Pardubice Vágsellve 0507 2. 1.Pered 68 253Havlíčkúv Brod Galánta 1947. 2. 3.Vezekény 69 Havlíčkúv Brod Galánta 2. 11.Felsőszeli 76 234Jičín Galánta 2. 11.Felsőszeli 15 35Most Vágsellve 0508 1947. 2. 11.Szelőce 76 234Jičín Vágsellve 0509 2. 11.Szelőce 15 35Most Vágsellve 0510 2. 13.Vágkirálvfa 68 219Mladá Boleslav Vágsellve 0511 2. 14.Deáki 21 81Olomouc Galánta 1947. 2. 13.Vezekény 69 268Podbožany Galánta 2. 14.Tallós 48 198Žlutice Ezeknek a transzportoknak a szállítási költségei a csehszlovák államkasszát terhelték, s nem kis összeget tettek ki. Például a Deáki-Mladá Boleslav szakasz költségei 185 437 koronára rúgtak, a Negyed-Mélník szakaszé 209 392 koronára, a Zsigárd-Mélník szakaszé 183 457 koronára, a Farkasd-Mélník szakaszé 278 890 koronára, a Pered-Havlľčkúv Brodé 107 076 koronára és a Vágkirályfa-Mladá Boleslav útszakaszé 127 965 koronára.64 A deportáltak számára hivatalosan csak egy menekülési lehetőség létezett: ha a deportáltak egészségügyi ellenőrzésével megbízott orvos valakit betegnek talált, azt a személyt a családjával együtt mentesítették, kivonták a deportálás alól. Ilyen esetek fordultak elő például Felsőszeliben is, ahol 26 cigánycsaládot munkára alkalmatlannak találtak az orvosok, így otthon hagyták őket. Kis- és Nagymácséden az egészségügyi szolgálat 64 családot nyilvánított munkaképtelennek. Az orvosi indoklás szerint elsősorban Nagymácsédon magas volt a tuberkulózisban szenvedők száma. A levéltári adatokból arról is tudomást szerezhetünk, hogy az egészségügyi szolgálat Taksonyban 50, Vezekényben 79, Tallóson 61, Nádszegen és Királyrévben 58 családfő egészségi állapotáról állapította meg, hogy fizikai munkára alkalmatlan. Velük együtt a családtagok is otthon maradtak.65 A hivatalos szervek a legtöbb esetben nem voltak megelégedve az orvosi döntésekkel, felettes szerveiknél magyarpártolás címén az orvosokat feljelentették, mint az dr. Gejza Krč esetében is történt a Vágsellyei járásban. Vadkerty Katalin munkájából, valamint a még élő szemtanúk visszaemlékezéseiből jól rekonstruálható a deportálás végrehajtása. Nézzük meg, ez hogyan 62
