Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Az államhatalmi szervek kiépítése a Galántai járásban
nemzeti bizottság. A szlovák községekben (Pusztafödémes, Ábrahám, Szenckirályfa, Hódi, Nemesnebojsza) és a Vágsellyei járás községeiben (Sellye, Semte, Vecse, Tornóc, Pata, Sopornya, Alsószerdahely) már április első felében létrejöttek a nemzeti bizottságok. Szereden május közepéig egy ún. forradalmi bizottság irányította a település életét, s csak azután alakult meg a helyi nemzeti bizottság. Ami a járási közigazgatási szerveket illeti, érdekes, hogy a többségben magyar jellegű Vágsellyei járásban járási nemzeti bizottság jött létre, a Galántai járásban pedig május 8-ától járási biztos állt a járás élén. Érdekesség még az is, hogy Egyházfán, amelynek színtiszta magyar lakossága volt, nemzeti bizottság jött létre, Jánosházán helyi közigazgatási bizottság működött, Újhelyjókán pedig az egyetlen szlovák nemzetiségű lakost nevezték ki biztosnak.36 Megjegyezzük: hivatalosan a községi biztosokat a szlovák Belügyi Megbízotti Hivatal csak 1945 második felében nevezi ki. Ugyanaz a belügyi megbízott az 1945. szeptember 18-án kelt 4703/1-11./I. számú rendeletében elrendeli a nemzeti bizottságok elnökei és biztosai erkölcsi és politikai ellenőrzését, mivel sokan cserélődtek a tisztségben, és nagyon gyakran váltogatták őket. 1946-1947-ben egyes falvakban, pl. Nagymácsédon 1946. április 12-én, Nagyfödémesen 1947. január 31-én, Nádszegen 1947. október 17-én, Alsószeliben és Taksonyban 1947. október 17-én megszűnik a közigazgatási bizottság, és biztosokat neveznek ki. Borsán 1946 decemberében, Nové Osadyban 1946. május 26-án, Ábrahámban 1946. december 30-án és Geszten 1946. december 1-jén felújították a nemzeti bizottságok működését.37 A nemzeti bizottságoknak, a közigazgatási bizottságoknak és a biztosoknak 1945-1948 között az alábbi feladatokat kellett megoldaniuk:- a közélet megtisztítása az ellenséges elemektől és az árulóktól;- a járás területén élő lakosság döntő többsége politikai megbízhatóságának ellenőrzése, felülvizsgálása;- a vállalkozók és kisiparosok politikai megbízhatóságának megvizsgálása, amelynek következtében a megbízhatatlan személyek vállalatait és üzleteit nemzeti gondnokság alá helyezték;- befejeződött az első földreform, és a földművesbizottságok segítségével, amelyeket a falvak és járások hivatalosan javasoltak, megkezdődött a második földreform megvalósítása;- a szlovák származású lakosság reszlovakizálása;- a munkásosztály pozíciójának megerősítése a Nemzeti Frontban és szövetsége a kis- és középparasztsággal;- biztosítani a mezőgazdasági termelést és a lakosság élelmiszerrel való ellátását;- megtörtént a magyar nemzetiségű lakosság csehországi kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsere.38 Az eredeti elképzelések szerint lakosságcsere a járás 21 települését érintette volna (Negyed, Farkasd, Zsigárd, Pered, Deáki, Nádszeg, Tallós, Alsószeli, 48
