Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Gazdasági-társadalmi tényezők az asszimiláció szolgálatában (198 - 1945)
Vízkelet község határából 350 kát. hold földterületet hasítottak ki az első földreform idején, a 13 Vág menti község kolonizációjának keretében 1921-ben a taksonyi, a vízkeleti, a kosúti és a galántai kataszterhez tartozó Kórószegmajor és Feketepuszta felparcellázott területén Javorník területéről 45 család alapított új települést Štefánikovo néven. A földreform kapcsán még megjegyezhetjük, hogy a Galántai járás területén kisajátítás alá esett Esterházy Károly 552 kát. hold birtoka Ábrahám község kataszterében, Esterházy Veronika 2541 kát. hold birtoka Taksony, Hidaskürt, Hódi kataszterében, a már említett tallósi 8650 kát. hold, amely Ceresetto Esterházy Mária birtoka volt, szintén a kisajátítás és felparcellázás sorsára jutott.12 A csehszlovák állam egyéb, az asszimilációt szorgalmazó és gyorsító gazdasági intézkedései közül érdemes talán megemlíteni a szövetkezetekről szóló törvényt is, amely „Az 1919. április 15-én kelt 210. számú törvény a Slovensko területén létező szövetkezetek viszonyainak rendezése tárgyában" címmel került a törvénytárba. Az idézett törvény 2. paragrafusa kimondja: „A Slovensko területén létező szövetkezetek, amelyek az 1898. évi XXIII. magyar törvénycikk alapján alakultak, amennyiben tagjai az Országos Központi Szövetkezeteknek Budapesten, kötelesek 1919. július vége előtt tagságukat közgyűlési határozattal fölmondani." A 4. paragrafus pedig így folytatja: „A Slovensko területén létező semmiféle szövetkezet nem lehet tagja más szövetkezeti központnak, csak a pozsonyi központi szövetkezet engedélyével.” A törvényrendelet elsősorban Dél-Szlovákia szövetkezeti mozgalmának ártott. A rendelet érvényesítése következtében Dél-Szlovákiában felbomlott az egyensúly a kínálat és kereslet között, nagy problémát okozott az áruk értékesítése, még nagyobbat a dél-szlovákiai fogyasztási szövetkezetek áruval való ellátása. Ezen áldatlan helyzetnek a feloldására jött létre 1925 júliusában a galántai székhelyű Hanza Szövetkezeti Áruközpont, amely a későbbiek folyamán 221 szövetkezetét látott el áruval, illetve vásárolta fel ezek fölös termékeit. Az elemzett korszak gazdasági intézkedéseinek az volt a célja, hogy Dél-Szlovákiában szétverjék a kialakult és működő gazdasági szerkezetet, hiszen mindent újra lehet szervezni egy előre meghatározott elképzés alapján. A lényeg az volt, hogy a romokban heverő gazdaság ne maradjon magyar kézben, hanem szlovák vagy cseh kézbe kerüljön. Itt még azt is meg kell említenünk, hogy a hivatalos kolonizáció keretében 1929-ig az országban 51 kolónia létesült 1319 gazdasággal, 21 642 hektár egyéni és 2848 hektár közösségi tulajdonban levő földdel. Ez a szám 1934-ben a következőképp alakult: 55 kolónia, 2002 gazdaság és 24 175 hektár mezőgazdasági földterület.13 Mindezt alátámaszthatjuk a Slovenská liga tevékenységének vázlatos ismertetésével is. A szlovák szakemberek véleménye szerint az államfordulat utáni Szlovákia - a megalakult Csehszlovákián belül - egyik legégetőbb problémája a szlovák ta-36
