Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
Jegyzetek
Močkor kimutatása alapján a kitelepített családok száma 1546, a kitelepített személyek száma 5882, a vagonok száma 2424, a szarvasmarhák száma 1535, lovak száma 446, sertések száma 5126, juhok és kecskék száma 783 volt. 113. A 179 település nevét egyrészt a levéltári adatokból, másrészt az Új Otthon címmel megjelent magyarországi sajtótermék, valamint a Galántai járás falvaiban szervezett évfordulók tiszteletére összeállított névjegyzékek alapján állítottuk össze. A statisztikában azok a helységek is szerepelnek, ahová a Magyarországra települt Galántai járásbeliek a későbbi évek során költöztek. - Kugler József: Lakosságcsere a Délkelet-Alföldön 1944-1948 (Budapest, 2000) című munkájában közölt adatok igazolják az általunk feltárt adatokat. Munkájában Kugler megemlíti például, hogy Pitvarosra 3415, Tótkomlósra 1392 személy települt átjárásunk következő falvaiból: Nagymácséd, Diószeg, Nagyfödémes, Szene, Rété, Feketenyék, Taksony, Alsószeli, Felsőszeli, Nemeskajal, Kismácséd, Hidaskürt, Nemeskosút, Tósnyárasd, Nádszeg. Vágfarkasdról, Negyedről, Peredről, Deákiból, Zsigárdról, Galántáról 4872 személyt telepítettek be Nagybánkegyesen, Csanádalbertin és Ambrózfalván. A könyv részletesen is feldolgozza a telepítettek számadatait az egyes falvakra lebontva. 114. Szarka László: Adatok a csehszlovákiai magyar kisebbséről. História, 1991. 2-3. sz. 34. p. 115. Uo. 116. Zvara, Juraj: A magyar nemzetiségi kérdés megoldása Szlovákiában. Bratislava, 1969 117. Gyönyör József: Államalkó nemzetiségek. Bratislava, 1989. 118. Zvara: i. m. 67-68. p. 119. Zvara: i. m. 80. p. 120. Zvara: i. m. 91. p. 121. R A Šaľa prez.irat. Zn: I./1-221-11/8-1952 táj. A megbízott hely. dr. Žižka írta alá. 122. Uznesenie SP o práci medzi maďarským obyvateľstvo kn Zn. 1-954-4/3-1953 taj. Aláírás Kugler József. 123. Gyönyör: i. m. 151. p. 124. Štatistický úrad SR. Základné údaje sčítania obyvateľov, domov a bytov 26. mája 2001. 125. Az adatok a Magyar Statisztikai Közlemények (az 1938. évi felvidéki nép-, földbirtok- és állatösszeírás) 1939-es kiadásából valók. Budapest, 1939. 126. Okresný štatistický úrad, Okresný pasport (1949-1960). 127. Brenčič, Štefan: Združstevňovanie v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 1966. 128. Husák, Gustáv: Svedectvo o Slovenskom národnom povstaní. Bratislava, 1955, 629. p. 129. Faltus, Jozef: Hospodárske dejiny. Bratislava, 1979, 45. p. /Vysokoškolské skriptá./ 130. Brenčič: i. m. 36. p. 131. Uo. 132. Uo. 133. Popély Gyula: Magyar népiskolai oktatás Csehszlovákiában 1918-1938. In: Magyarságkutatás. 1990-1991, 41. p. 134. Gyönyör József: Terhes örökség. Pozsony/Bratislava, 1994, 303. p. 135. Wurcel, Rita: Dejiny školstva v obci Tešedíkovo. Študentská vedecká odborná práca. Galanta, Gymnázium s vyuč. jaz. mad'. 1986-1987. - Jánosházán 1856- ban, Nemesnebojszán 1876-ban, Gányban 1877-ben, Úrföldön 1890-ben, Egyház-161