Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A Galántai járás az 1968-as események forgatagában
gális párt- és állami vezetőit, s követeljük, hogy azok elfoglalhassák és gyakorolhassák az alkotmány által rájuk ruházott megbízatásukat.” Az állásfoglalás a járás szlovák és magyar nemzetiségű lakosságát egységes fellépésre szólította fel. A járási nemzeti front egy nappal később, 1968. augusztus 29-én csatlakozott a társszervekhez, ugyanolyan szellemben, mint a járási nemzeti bizottság. A járás magyarságának tevékenységével kapcsolatos pozitív véleményüket a felsőbb párt-, állami és társadalmi szervek csak 1969-től, majd teljes egészében 1970. február 18-tól változtatták meg. Azt ugyan már most leszögezhetjük, hogy a járási állásfoglalás két pontját már a megfogalmazás stádiumában kifogásolták (ez volt a Kassai Kormányprogram bírálata és az új területi átszervezés revíziója). A járási pártbizottság 1969. március 23-án foglalkozott a Matica slovenská és a Csemadok 1968-as tevékenységével. A Matica slovenská a pártszervhez beterjesztett anyagában sajnálatosnak tartja, hogy a szlovák nemzetiségű lakosság a járás egyik-másik községében kisebbségben él, s talán ez az oka, hogy 1955-1968 között a járás vegyes lakosságú községeiből majdnem 600 szlovák család elköltözött a szlováklakta északi területekre (Szered, Nagyszombat, Zólyom, Pöstyén stb.). Mindenesetre hangsúlyozzák a Matica szükségességét, s elhatározásukat: felvenni a kapcsolatot a Csemadok járási és alapszervezeteivel. Érdekes, hogy a Csemadok és a Matica slovenská nézetei nagyon közeliek voltak a magyarok és a szlovákok képviseletének kérdésében. Csak egy kisebb, de jelentős félreértés adódott: a Csemadok arányos képviseletet szorgalmazott az állami, társadalmi és politikai szervekben és szervezetekben, a Matica slovenská pedig a paritásos képviseletre esküdött. A Matica slovenská újból elítélte a vezető beosztásban lévő tagjait, akik nem képviselik a szlovák nép érdekeit az elvárásoknak megfelelően, s a Csemadok is azt kérte a pártszervektől, az államaparátus képviselőitől, hogy legyen beleszólása az őt (a járás magyarságát) képviselő személyek kiválasztásába. Egy hónappal később, 1969. április 8-án a Nemzeti Front járási elnöksége értékelte a Matica slovenská és a Csemadok tevékenységét. Megállapította, hogy a két szervezet követelései jogosak voltak, s csak esetenként fordult elő szélsőséges soviniszta, nacionalista megnyilvánulás egyik vagy másik részről. A járási pártbizottság elnöksége 1970. február 18-án értékelte a két kulturális szervezete tevékenységét. A Csemadok járási bizottsága értékelését a járási pártbizottság elnöksége nem fogadta el a következő indoklással: „A járási pártbizottság és annak ideológiai osztálya azon igyekezete, hogy a Csemadok járási bizottsága vonja vissza két téves, helytelen követelményét, nem talált megértésre a Csemadok járási szervének kommunistái, sőt a pártcsoport tagjainak sorai közt sem. Előző tevékenységük felülbírálását is elutasítják, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy 1970 májusáig újra értékelik tevékenységüket, amelyet beterjesztenek a járási pártbizottságra.” 153
