Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A Galántai járás az 1968-as események forgatagában
zottságban 2 magyar nemzetiségű párttag található. A járási pártkonferenciákon az alapszabályzat értelmében az addigi vezetők egyharmadát mindig cserélték. A magyar nemzetiségűek ebbe a kategóriába tartoztak: ők adták a munkásokat és a nőket (fejőnőket) a pártszervezetbe. Ezek az egyszerű és becsületes emberek azonban a magyarság érdekeit eleve nem tudták megvédeni, sem érvényesíteni azokkal szemben, akiknek bérelt helyük volt a pártvezetésben. A pártapparátus 26 politikai dolgozója közül ketten vallották magukat magyarnak. A Nemzeti Front egy gyűjtőszervezet volt. A kommunista párt irányítása és vezető szerepének elismerése mellett a Nemzeti Front a formálisan működő további politikai pártokat, a társadalmi és a tömegszervezeteket egyesítette, s a demokratikus centralizmus szellemében kidolgozta akciótervét elsősorban a nemzeti bizottságokba történő választások előtt. A nemzeti bizottságok szerepe a mai helyi önkormányzatoknak és a polgármesteri hivataloknak felel meg. Az akkori közigazgatási reformtervezet számolt a magasabb közigazgatási önkormányzatokkal. Ezeknek a járási és kerületi nemzeti bizottságok feleltek meg. A Galántai Járási Nemzeti Front plénuma 54 tagú volt, a tagok 58%-a szlovák, 42%-a magyar nemzetiségű volt. A 15 tagú elnökségben 6 magyar nemzetiségű volt (40%). A járási nemzeti front elnöke szlovák nemzetiségű volt (a kommunista párt mindenkori vezető titkára), a titkára magyar, a két alelnök közül az egyik magyar, a másik pedig szlovák nemzetiségű. A Galántai Járási Nemzeti Bizottság plénumának 90 választott képviselője közül 30 volt magyar nemzetiségű (33,3%), a tanács 13 tagja körül 2 volt magyar nemzetiségű (15%). A választott funkcionárusok száma 13 volt, ebből 1 volt magyar nemzetiségű. A 14 szakosztályvezető körül 1 volt magyar nemzetiségű, a 154 alkalmazott közül 26 volt magyar nemzetiségű (16,18%). Amilyen határozott a beszámoló elemző, feltáró része, annyira határozatlan, elodázó jellegű a határozatokat tartalmazó rész. A határozati rész megemlíti, hogy nemzetiségi téren van még javítanivaló. Legégetőbb kérdés a II. ciklusú iskolák (középiskolák) kérdése, elsősorban a magyar tanítási nyelvű tanonciskoláké. (Ez a mai napig nem oldódott meg.) A határozat felhívja a hivatalos szervek figyelmét a kétnyelvűség betartására. Utasítja a Csemadokban és a Matica slovenskában működő párttagokat, hogy akadályozzanak meg minden szélsőséges jellegű tevékenységet egyik vagy másik kulturális szervezetben. A járás magyar iskoláiban a szlovák nyelv tanításával kapcsolatban a határozat hangsúlyozza annak kiemelt, elsődleges szerepét. A határozatok értelmében a kommunista párt járási bizottsága a Csemadok járási bizottságán ún. igazolóbizottságot hozott létre. Elvitte az összes dokumentációt, s személy szerint eldöntötte, ki lehet tagja a járási vezetőségnek, s ki nem. Az igazolóbizottság megállapította, hogy a Csemadoknak 35 alapszervezete működik a járásban 6085 taggal. A 35 tagú vezetőségben 20 kommunista, az elnökség 17 tagja közül 11 kommunista található. A járási szervezet elnöke és 148
