Pukkai László: Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945-2000 - Lokális és regionális monográfiák 3. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
A magyar oktatásügy helyzete a Galántai járásban
A táblázat második oszlopa a magyar nyelvű oktatás (1949. február utáni) megkezdésének évét, a tanulók, az osztályok, a pedagógusok számát tartalmazza. Sajnos többszöri erőfeszítések ellenére sem sikerült minden adatot megszereznünk, ezért a táblázat nélkülöz bizonyos szintű összegzést, s ennek hiányában következtetéseink sem lehetnek optimálisak. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy 1949. február 1-je és 1951. szeptember 1-je között a járás minden magyarlakta falujában, ahol 1933-ban működött magyar iskola (működtek magyar iskolák), beindult a magyar tanítási nyelvű képzés 1950-ig tagozatos formában, majd a már idézett kormányrendelet értelmében önálló magyar tanítási nyelvű iskolák alakultak. A táblázat további adatai: tanulók, osztályok és pedagógusok száma a megjelölt tanévben bizonyító erejűek. Az 1969/70-es tanévben volt viszonylag magasabb a tanulók, az osztályok száma a járás magyar tannyelvű iskoláiban. A konszolidáció évei kimondottan negatívan hatottak a szlovákiai magyar oktatási rendszerre. A hatalom előrukkolt az ún. alternatív oktatás több változatával, valamint a körzetesítéssel is, ez utóbbi természetesen a szlovák tanítási nyelvű iskolákra nem vonatkozott. Annál inkább veszélyeztette viszont nemcsak a magyar tanítási nyelvű iskolák, hanem a szlovákiai magyarság létét is. A galántai és a vágsellyei magyar tanítási nyelvű iskola tanulóinak létszámnövekedése nem olyan ütemű, mint a falusi iskoláink leépülése. Ez nem mindig magyarázható a demográfiai fejlődéssel, habár a két várost kivéve Diószeg, Farkasd, Negyed, Nagyfödémes stb. tanulóinak száma is ugrásszerűen csökkent. Ezzel ellentétben növekszik a szlovák tanítási nyelvű iskolákat látogató magyar nemzetiségű diákok száma. Itt országos adatokkal támasztjuk alá az 50. táblázatot. Az adatokat László Béla136, Dolník Erzsébet137 és Soňa Gabrzdilová, Mária Homišinová138 munkáiból vettük. A szlovák szerzőpáros - S. Gabrzdilová és M. Homišinová - az iskolák körzetesítésével (integrációjával) kapcsolatban megjegyzi: az 1970/71-es tanévben 3299 szlovák tanítási nyelvű alapiskola működött Szlovákiában, 1990-ben már csak 2082, ami 36%-os csökkenést jelent. A magyar iskolák százalékarányos csökkenése 47,6%-os, ugyanis az 1970/71-es tanévben 490 magyar tanítási nyelvű alapiskola működött, húsz év elteltével számuk 257-re apadt. A szerzőpáros szerint ez „óriási veszteség a helyi kultúra számára”. László Béla véleménye szerint az ún. alternatív oktatás kezdetei 1954. október 29-re vezethető vissza, ugyanis az SZLKP KB Elnöksége ekkor adta feladatul az Oktatási Megbízotti Hivatalnak, hogy ha szükséges, vezessék be a magyar tanítási nyelvű iskolákban egy-két tantárgy szlovák nyelvű oktatását. Majd 1978- ban megszületett a javaslat, mely szerint az iskolák 5. osztályától kezdve a magyar irodalom és nyelvtan, a történelem és a földrajz tantárgyon kívül a többi tantárgyat szlovákul kellene tanítani. A következő változat 1983-ból származott: a minisztérium engedélyezi egyes tantárgyak szlovákul történő oktatását iskoláinkban, ha a szülők azt igénylik. 132
