L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások

ták. Akor is, amikor az én anyósom meghalt, nálam a kredencbe a pócok leestek egymásra. De aba egy csésze, egy pohár, se sémi nem tőrt ősze. Az csak mind egymásra lesimult. A pócok egymásra estek, de sémi nem vót eltörve. Én megi­­jetem, mer nem tutam, hogy mi az a zörgés, csak regei, mikor mentem a kredenc­be, akor látam, hogy mi van. És akor halotam, hogy meghalt. Tányír is leesik a fal­ról, oszt nem törik ősze. Ilyen jelek vanak, ha másüt valahol van valami baj. Vala­ki meghal oszt nincs othon, akor valami jel van. A következő, római katolikus, szlovák nemzetiségű adatközlőm által elmondott történetben a több mint hetven kilométerre fekvő város kórházában elhunyt nagyapa halálakor jelzett az otthoniaknak: Amikor nagyapám meghalt, akor is vót egy furcsa élményem. Az egyik fiam, igen beteges vót, oszt ö igen agódot mindig érte. No oszt amikor nagyapám meghalt, akor a fiam 13 hónapos vót. Oszt előte vótunk őt Kasán vasárnap a kórházba meglátogatni. Oszt a gyerek akor úgy totyogot, oszt nagyapa igen örült neki. Oszt hétfőn megoperálták őtet, hétfőn, szerdán még vót édesanyám meglátogatni, monta is, hogy jól van nagyapa. Oszt úgy ültünk a szobába, édesapám nagyon szerete a tévé híradót nézni. Én a gyereket az ölembe vetem, oszt ahogy így ül­tünk, ot vót egy nagy kristályváza meletem. No, oszt mintha a gyereket kikapta vóna valaki a kezemből, a gyerek bele fejel a vázába, No, vót ordítás! Én tarto­­tam őtet, de mintha valaki kivete vóna a kezemből. No oszt másnap jöt a telefon Kasáról, hogy nagyapa meghalt. Senki nem tete ezel az esetei öszefügésbe, csak oszt édesanyám amikor másnap ment fel Kasára, megtuták, hogy pont akor halt meg, amikor a híradó vót. Ez egy olyan apróság, de én azt gondolom, hogy nagy­apa elgyöt elbúcsúzni a kisunokától, mielőt meghalt. Református, magyar nemzetiségű adatközlőm fia halálakor nem tudta bekap­csolni a televíziót. Csak egyet pattant és nem működött. Később, amikor újra próbálkoztak, már ismét működött. Később derült ki, hogy éppen akkor történt a baleset, amikor nem tudták bekapcsolni a televíziót. Úgy gondolják, hogy fiuk így jelzett nekik. Egy üt vót a család, oszt ahogy bekapcsoltuk a tévét, egyet patant, oszt sémi kép nem vót. Oszt későb, olyan kilenc óra körül, megint megpróbáltuk, hát akor már be lehetet kapcsolni. Oszt amikor először próbáltuk az épen akor vót, amikor Ga­bi beeset a barlanga, oszt meghalt, azt monták, hogy fél nyóckor vót, mink meg akor nem tutuk bekapcsolni a tévét. ❖ Az egyik koléganőm gyöt munkába, oszt mongya, hogy képzeljétek mi történt. Hát mi? A virág fel vót nekik téve az előtérbe. A férje igen szerete a virágokat, igen sok virágjuk vót, oszt amikor az ura meghalt, mesélte, hogy ahogy ment haza az anyósával, a virágok le vótak rakva a fődre, de a cserepeknek nem történt sémi baja, meg a virágoknak se. Az álvány ált, nem vót eldőlve, de a virágok le vótak rakva a fődre. Akor még a férje a kórházba vót, oszt utána megtuták, hogy már nem lehet meggyógyítani, oszt meg is halt. Hát azt monta a koléganőm, hogy ez a virág-dolog biztosan valami jel lehetet, hogy meg fog hatni. 33

Next

/
Thumbnails
Contents