L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
10. Függelék
ľVIegemlékezcs Fájó szívvel emlékezünk a szeretett férjre, édesapára és nagyapára Dúsa Dezsőre (Rudne) akit a halál 1985. május 21-én örökre kiragadott szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot ezen a számunkra fájdalmas első évfordulón. Felesége, leányai férjeikkel és unokái Spomienka Kto •tratil, koho miloval. vis koľko bolesti t irdci zanechal. Dfia 21. mája 198S uplynul rok. kaď nás navždy opustil milovaný maniai, otee a starý otec Kto ste ho poznali a mail radi, vanu)te mu s nami Uchá spomienku. Manželka, dcéry s manželmi a vnúčatá 78. Halotti megemlékezés az elhunyt halá- 79. Halotti megemlékezés az elhunyt halálának 1. évfordulóján a Gömöri Hajnal c. Iának 1. évfordulóján a Zora Gemera c. járájárási hetilapban si hetilapban A rudnai temető sírfeliratai és a sírok leírása (2000. november 30-i állapot) A sírok és sírjelek dokumentálása során igyekeztem odafigyelni a legapróbb részletekre is, és a lehetőségekhez mérten egységesíteni a leírás szempontjait. Közben óhatatlanul néhány módszertani és gyakorlati nehézségbe ütköztem: a sírjelek formájának és anyagának meghatározása például eléggé problematikus volt, hiszen ilyen jellegű leírás a szakirodalomban nem található. A legnagyobb gondot a síremlékek anyaga jelentette. Mivel nem rendelkezek megfelelő geológiai alapismeretekkel ahhoz, hogy ezek meghatározását pontosan elvégezhessem, úgy döntöttem, hogy szakemberhez fordulok tanácsért (ezúttal is köszönöm Dr. Eva Dénesová művészettörténész segítségét). A helyzetet csak bonyolította, hogy a helybeliek márványnak nevezik azokat a sírköveket is, amelyek alapanyaga műmárvány, műkő, valamint gránit. így aztán nehéz volt eldönteni, melyik elnevezést válasszam : a hivatalosat, vagy pedig a helyit. Ha az utóbbit választottam volna, akkor viszont minden egyes síremlék állitóját meg kellett volna kérdeznem, de ez a megoldás időigényessége és a nagy távolság miatt kivitelezhetetlen volt számomra, így egy áthidaló megoldást választottam. Ha a sírjel, illetve síremlék fából, fémből, illetve csiszolt betonból (terasolból, műkőből) készült, ezeket pontosan megnevezem, mint ahogy a fehér márvány meghatározásánál is ezt az elvet követtem. A fekete, illetve sötétszürke, szürke és más színű kő síremlékek esetében viszont - mivel a hivatalos és a helyi, népnyelvi megnevezés a legtöbb esetben nem egyezik meg - eltekintek a pontos meghatározástól, s csak a kőanyag színét tüntetem fel. A síremlékek formájának meghatározásánál a téglalap- vagy négyzetként való leírás nem túl pontos, mivel háromdimenziós objektumokról van szó, azonban én itt általában csupán egy leegyszerűsített, elölnézeti meghatározást adok. A “körülbetonozott” kifejezés azt jelenti, hogy nem gyep-szélű sírról van szó. Külön jelzem, ha dupla szélességű, azaz kettős méretű a sír, s azt is, ha fedett, esetleg - a helyi szóhasználattal élve - kripta. A fedett sírok nagy része eredetileg nem kriptának készült, általában akkor alakították át őket, amikor a másik házastárs is elhunyt, esetleg az csináltatta át ilyenre még életében, követve a faluban nagyjából két évtizede kialakult tendenciát. A sírfeliratok írásmódján semmit nem változtattam, a szövegeket is az eredeti tördelés szerint közlöm. A nyelvhelyességi és stilisztikai hibákat szintén nem javítottam ki sehol, valamint a kis-, illetve nagybetűs írásmódot is hűen követtem. 266 Dezider DÚSA z Radnej.
