L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

4. A temető

4. A temető

4.1. A temető fekvése

Az egykori temető a falut keresztülszelő főút északi oldalán terült el (lásd a mellékelt térképet!). A jelenlegi temetőtől a Kolóniára vezető út választja el, tehát a mostani temető alsó részével párhuzamosan helyezkedik el. A temetkezés még a 19. század második felében megszűnhetett, mert idősebb adatközlőim még szüleik elbeszéléséből sem emlékeznek arra, hogy temettek volna oda valakit. Ők is csupán a besüppedt és begyepesedett sírokra emlékeznek, de sírjelekre már nem. Feltételezhető, hogy az 1876-os, a temetők elhelyezését szabályzó rendelet után nyitották meg a jelenlegi temetőt. A szabály értelmében tilos volt a faluban már meglévő, a templom mellett elterülő régi temetőkbe temetkezni, ez csak kivételes esetben, hatósági engedéllyel volt lehetséges. Rudnán ugyan nem a templom mellett (mivel abban az időben a falunak egyetlen temploma sem volt), hanem a katolikus harangláb fölé temettek, de mivel a régi temető nagyon kicsi volt, elképzelhető, hogy a törvény értelmében megszabták a falunak, hogy máshol létesítsen egy új temetőt. Még a hatvanas évek közepe táján is volt néhány olyan sír, amelyen mindenszentek alkalmával égettek gyertyát a régi temetőben, de arra már nem emlékeznek a helybeliek, hogy fel is lettek volna díszítve ezek a sírok, s úgy tudják, hogy akkor már nem is gondozták őket. Már a második világháború után teljesen benőtte a fű az egész területet. Kaszálóként használták, bár kaszálni nagyon nehéz volt a hepehupás talaj miatt, hiszen néhány sír még nem süppedt be teljesen. Még ma is fel lehet itt-ott fedezni kisebb-nagyobb kitüremkedéseket, azonban már semmi sem utal arra, hogy itt egykor temető volt.

28. A régi temető haranglábbal és temetői kereszttel (1955, Vajkai Aurél. Néprajzi Múzeum, Bp. F-230 417)

197