L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások

Rudnán csak a legidősebb adatközlők hallottak róla, hogy, hogy a permonyíkok a szerencsétlenül járt bányászok szellemei. Legtöbb adatközlőm viszont úgy tudja, hogy a permonyíkok kis termetű manók, törpék voltak, akik a bányában éltek és meg szoktak néha jelenni a bányászoknak, olykor este az erdőn is látták őket. Adatközlőim többsége (néhány idősebb is) azonban nem hisz létezésükben, ők úgy tartják, hogy ezek csak kitalált alakok, akikkel a gyerekeket ijesztgették a felnőttek. Boross Marietta 1956-os rudnai gyűjtésében is szerepel olyan permonyíkokra vonatkozó adat, mely szerint ezek a bányászok szellemei a permonyíkok bányászok lelkei, akiket a bánya megölt. Ugyanekkor Manga János is feljegyzett a faluban permonyikokról szóló történeteket. A budapesti Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában található gyűjtésből egy szöveget Hála József és Landgraf Ildikó is közread a magyarországi bányászmondákat bemutató munkájában (Hála-Landgraf 2001, 79).

Rekenyeújfalusi származású adatközlőm nagymamájától hallotta, hogy a rudnai bányában dolgozó újfalusiakat is sokszor vezették este a permonyíkok'.

Mindég nagyanyám is monta, hogy ezek az emberek télen is ahogy mentek gyalog, permonyíkokat emlegetek, azok vezeték az embereket. Mer akor se autó, se sémi nem vót, meg oszt ahogy jártak a bányába is gyalog, a permonyíkok vezeték őket.

A hiedelem szerint ezek a permonyíkok segítettek megtalálni a bányászoknak az aranyat, vezették őket a bányában, nehogy eltévedjenek, valamint figyelmeztették őket a közelgő veszedelemre is. Az idősebb bányászok még nagyon sok történetet meséltek a permonyíkokkal kapcsolatban, amelyek zöme arról szól, hogy miképpen jelentek meg nekik a bányában, hogyan mutatták meg, merre van a legtöbb vasérc, illetve hogy miként jelezték a veszélyt:

Azelőt beszélték, hogy a bányákba a permonyíkok mutatók, hogy az érc mere van. Hogy a bányászok mindig ara mentek bányászni, ahol ilyeneket látak. Én csak így halotam, mind gyerek azelőt.

Kulcsos kisasszony. Egy másik helyi hiedelem szerint az erdőn, ahol beomlott egykori bányabejáratok vannak, meg szokott jelenni a kulcsos kisasszony. Adatközlőim több történetet hallottak, amelyek arról szólnak, hogy a Csetneki patak nevű határrészben, az ottani beomlott bányabejáratnál gyakran megjelent egy fehér ruhás nőalak. Úgy hallották, hogy ilyen esetek még a 20. század második felében is gyakran előfordultak. Azt viszont, hogy kik azok a kulcsos kisasszonyok, már csak néhány legidősebb adatközlőm tudta elmondani, ők is valamikor az idősebbektől hallották. Tehát a hiedelem szerint a kulcsos kisasszonyok azoknak a lányoknak a szellemei, akik “nagyon régen” a bányába menekültek a tatárok elől. A bánya azonban rájuk omlott, mindnyájan ott lelték halálukat. Időközönként azonban megjelennek, aranykulcsot csörgetve kezükben. Ha valaki elvenné tőlük a kulcsot, akkor felszabadulnának.

172