L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások
20. Fedett pléhvályú mindenszentekkor gyertyaégetésre (L. Juhász Ilona felv., 2000) A gyertyagyújtás szokása ma mindhárom felekezetnél megszokott dolognak számít, azonban a reformátusok körében ez a század elején még nem volt szokásban. A sírt ők is ugyanúgy feldíszítették, mint a másik két felekezethez tartozók, azonban ők nem gyújtottak gyertyát. Mivel azonban a faluban nagyon sok a felekezetileg vegyes házasság, ennek következtében a különbség a század első felének közepétől fokozatosan eltűnt, különösen a második világháború után gyorsult fel a folyamat. Manapság már egy-két kivételtől eltekintve mindenki számára természetes, hogy a reformátusok is égetnek gyertyát a sírokon. Ritka az olyan eset, mint amiről egyik idősebb református adatközlőm beszélt: Azelőt a reformátusok nem égetek gyertyát a síron. Újpál tiszteletes úr is mindig monta, hogy a reformátusoknak nem szokás. Mink mamikámon most se égetünk. A kilencvenes évektől készült síremlékekhez már egy lámpás-szerű mécsestartó is tartozik. Mindenszentek alkalmával ezekbe is kerül mécses. Ez a szokás vallási hovatartozástól függetlenül egyre jobban terjed, s ami figyelemre méltó, hogy az elsősorban katolikusok által használt vallási szimbólum, a kereszt, a reformátusok síremléke mellett található mécsestartókon is föltűnik. Mindenszentek napján szokás volt, hogy a temetői kereszt alatt a katolikusok énekelni szoktak. Adatközlőim nem emlékeznek pontosan, melyik évben szűnt meg ez a szokás, de az általuk említett időpontok alapján arra következtethetünk, hogy a hatvanas évek közepe táján maradhatott el. Mindenszentek napján este 6 órakor megszólalt a Toronkában a harang, s miután elhallgatott, akkor kezdtek énekelni a kereszt körül összegyűlt katolikusok. A keresztet is feldíszítették a katolikus hívek, s gyertyát is szoktak gyújtani mellette. Egyik katolikus vallású adatközlőm a következőképpen emlékszik erre: 146
