L. Juhász Ilona: Rudna. I. Temetkezési szokások és a temetőkultúra változásai a 20. században - Lokális és regionális monográfiák 2. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

2. A halállal kapcsolatos hiedelmek és szokások

ja Központi Bizottságának továbbították. Egyik adatközlőm úgy emlékszik, hogy kb. száz ember vett részt Gottwald rudnai jelképes temetésén, s véleménye szerint ezek az emberek meggyőződésből mentek el. A gyászszertartás napján a résztvevők most is egyenes adásban hallgathatták a Gottwald temetéséről szóló közvetítést.

15. Díszőrség a kuttúrházban Klement Gottwald halálakor (Archív felv., 1953)

A szomszédos Rekenyeújfaluban is őrséget álltak, egy onnan Rudnára férjhez jött szlovák nemzetiségű adatközlő a következőképpen emlékezett erre az eseményre:

Amikor Klement Gottwald meghalt, Újfaluba a régi üzlet élőt vöt egy katafalt, úgy emlékszek, oszt azon vót rajta a Gottwald képe Is. Oszt melete, előte egy olyan asztalon meg valami könyv is vót, amibe az emberek beírták neveket, meg őrséget is áltak akor valakik a katafalt melet.

Klement Gottwald halálával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy abban az időben többen voltak olyanok (s akadnak néhányan még ma is) - s nem csupán Rudnán - akik Klement Gottwaldot valóban jótevőjüknek tartották. Ennek oka, hogy az 1948-as ún. “Februári Győzelmet” követően állították le a magyarok Csehországba való deportálását, s rövid időn belül hazajöhettek azok is, akiket már előzőleg bevagonozva Csehországba vittek 50 kilós csomaggal. Ekkor vették át a kommunisták az ország vezetését és ekkor került Klement Gottwald, az első munkáselnök is hatalomra. Figyelemre méltó, hogy néhány embert a mai napig sem lehet meggyőzni arról, hogy sok egyéb magyarellenes törekvés mellett Klement Gottwald ugyanúgy kezdeményezője és kivitelezője volt annak a nacionalista rendelkezésnek, amely értelmében a szlovákiai magyarok egy része földönfutóvá vált: vagy Magyarországra telepítették át őket a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény keretében, vagy pedig csehországi munkára de-124