Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Tamás Edit: Kisgéres népességének történeti statisztikája (XVIII - XX. sz.)
Kisgéres lakosságának anyanyelvi megoszlása 1880-1991 között Év Összlakosság Anyanyelv Magyar Német Szlovák Rutén Egyéb 1880* 1226 1156 98,0% 3 0,3% 14 1,2%-53 4,3% 1900 1354 1354 100,0%-1910 1245 1245 100,0%-1920**1389 1307 94,1%-9 0,6% 3 0,2% 70 5,0% 1938 1399 1397 99,9%-1 0,1%-1 0,1% 1941***1314 1288 98,0%-1 0,1%-25 1,9% 1970 1444 1421 98,4%-16 1,1%-7 0,5% 1980 1375 1313 95,5%-58 4,2%-4 0,3% 1991****1241 1216 98,0%-23 1,8%-2 0,2% 8. táblázat egyéb = beszélni nem tud szlovák = csehszlovák, egyéb: 39 - 2,8% zsidó, 10 - 0,7% cigány, 21 - 1,5% külföldi egyéb = jiddis/héber egyéb = ukrán A XX. század második felének népességfejlődése Zivataros XX. századunk különösen nagy szenvedést hozott Kisgéres lakóira. AII. világháború idején, 1941-ben 1314-en laktak a faluban. Kisgéres zsidó lakói, 51-en — miként szerte az országban sorstársaik - nagyrészt áldozatul estek az üldöztetésnek. A vidéki zsidóság elhurcolásának idején az itt élőket is elvitték. Közülük nem sokan élték túl a háborút, 10-en tértek haza. ők sem maradtak azonban a faluban, elköltöztek, a szörnyű megpróbáltatások után máshol kezdtek új életet. Kassát, Svédországot, Svájcot, Amerikát választották új hazájuknak. 86
