Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Tamás Edit: Kisgéres népességének történeti statisztikája (XVIII - XX. sz.)
Férfi Nő Összesen Tarnóc 1-1 Botfalva 1-1 Kaposi Tráska-1 1 Ungvár-1 1 Kapos-1 1 Ung megye összesen 2 0,31% 3 0,45% 5 0,38% Sáros megye, Eperjes-1 0,15% 1 0,07% Borsod megye, Diósgyőr-1 0,15% 1 0,07% Szabolcs megye, Lövér 1 0,15%-1 0,07% Oláhország 1 0,15%-1 0,07% A 64 beköltözött nő között találunk földművest, napszámost, cselédet, szolgát (45 fő). Ungvárról érkezett a lelkészné, édesanyja diósgyőri. Egy beköltözött római katolikus iparoscsaládból (talán cigány, nincs feltüntetve) az anyát (Bereg m.) és két lányát, egy óhitű szolgálót (Soltészfalva) és két lányát találjuk. A beköltözöttek között 11 izraelita vallású: 2 kocsmárosné, 5 kiskereskedőné, 1 haszonbérlő, 1 alamizsnából élő, 1 gyermek (mindannyian Zemplén megyéből költöztek Kisgéresre), illetve 1 Eperjesről érkezett napszámos. A 38 férfi között 21 földműves, napszámos számított beköltözöttnek. Mádon született a református lelkész. Jövevény a római katolikus iparos és két fia, 1 szintén római katolikus szolga, illetve 1 óhitű szolga. Munkácson született a néptanító. Kisgéres lakosságának foglalkozás szerinti megoszlása az 1869-es népszámlálás adatai alapján Foglalkozás Férfi Nő Összesen Földműves 324 70,58% 366 77,05% 690 73,87% Iskolás 67 14,59% 34 7,15% 101 10,81% Haszonbérlő 2 0,43% 2 0,42% 4 0,42% Pásztor 1 0,21% 1 0,21% 2 0,21% 4. táblázat 81
