Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)

Tamás Edit: Kisgéres népességének történeti statisztikája (XVIII - XX. sz.)

Fényes Elek (1807-1876), a XIX. század kiváló statisztikusa az 1830-as évektől több művében foglalkozott Magyarország statisztikai, földrajzi és történelmi viszonyaival. Műveiben talán ő írja le leghitelesebben a XIX. század közepének Magyarországát. Magyarország geographiaiszótára című, 1851-ben megjelent munkájában végigtekintette a településeket. Ebben feljegyezte a lakosok számát, megadta a felekezeti megoszlást, és nemzetiségi szempontból besorolta az ott lakó népességet. A kortárs, Viktor Hornyánszky10 Magyarországot leíró német nyelvű munkájában hasonló módszert követve, adataival igazolta Fényes eredményeit.

Fényes Elek idézett munkájában a következőket olvashatjuk a faluról (1 kötet, p. 44.): „Kis-Géres, Magyarfalu, Zemplén vmegyében, Királyhelmeczheznyugatra 1/2 mfdnyire: 3 római kath., 1072 ref, 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Szántóföldje 906 hold, s bő termékenységű, rétje, erdeje kevés. F. u. többen."

Eközben a megyében (711 fő/település), a Bodrogközben (579 fő/település) (Cigánd: 2019) tovább nő a települések átlagos nagysága, egyre népesebbek falvaink. A század elején tapasztalt nagyarányú népességnövekedést az 1831-32- es első magyarországi kolerajárvány pusztításai mérsékelték. Ez és az ennek nyomán kitört „koleralázadás” eseményei közismertek.

A Fényes Elek által közzétett adatok szerint Kisgéresnek kevesebb lakosa van, mint 1828-ban volt (Lelesz:1502 és Királyhelmec:1186 lakossága is csökkent) 50 fővel, 4,4 %-kal csökkent a falu lakóinak száma. Viktor Hornyánszky munkája szerint 1108-an éltek a faluban, ami még mindig 23 fővel kevesebb, mint az 1828-as adatok.

1869: Az első népszámlálás

1869 új fejezetet jelent Magyarországon a népesség-nyilvántartásban. Ekkor tartották az első hivatalos népszámlálást. Ennek az egyéni adatlapjai fontos forrásként hozzáférhetőek a Zempléni Levéltárban. A kérdőívek házanként, azon belül háztartásonként írták össze az állandó lakosokat. Ezek az iratok fontos információkat tartalmaznak a házakról, a hozzájuk kapcsolódó melléképületekről, az állatállományról és természetesen az ott lakókról. Az adatlapok feltüntették az összeírtak születési évét, helyét, vallását, családi állapotát, foglalkozását, írniolvasni tudását.

Ezen adatok arról tanúskodnak, hogy tovább gyarapodott a megye lélekszáma (298136), népesebbek a települései (736 fő/település), azonban már jól megfigyelhető területi különbségek vannak: egyes térségekben nő a lakosság száma, máshol csökken. A bodrogközi területen növekvő népességet mutatnak a számok: Vajdácska: 1029, Tiszakarád: 1382, Zemplénagárd: 1904, Királyhelmec: 2075, Lelesz: 2169 a legnépesebbek.

10 Hornyánszky, Viktor: Geographicus Lexicon des Ungarn. Pest, 1864.

78