Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Hőgye István: A település történetének vázlata 1945-ig
Név A telek nagysága Szántó hold Marhás robot Gyalog szolgálat Belső házhely Házas zsellér Máté János _ . . 18 . összesen: 53 család 18 503 1/2 936 1890 1431/2 Ugyancsak az 1774. évben készült Dicalis Conscriptio szerint azonos családok szerepelnek 52 telkes jobbágy, 1 házas zsellér (Máté János) 3 ház nélküli zsellér (Illés András, Kováts Mihály, Gál István). Az adókimutatás 99 ökröt, 37 tehenet, 3 db hároméves, 20 db kétéves üszőt, 36 db borjút, 60 db sertést tüntet fel. 53 ház, 503 1/2 hold szántóföld szerepel. Egyetlen lovat, szamarat sem tüntetnek fel, malom sem fordul elő a kimutatásban.7 Az 1774-ből megmaradt községi urbárium és adóösszeírás sem tüntet fel szőlőterületeket, a szőlők csak az 1776-1802-ig megmaradt összeírásokban szerepelnek. A szőlőtermelés fontos része lehetett a jobbágyi gazdálkodásnak, a közösség életének meghatározója, bizonyítja ezt, hogy az 1787. évszámmal megmaradt községi pecséten karóra felfutó szőlőinda két szölőfürtrajzolattal szerepel. Ennek a községi pecsétnek tovább bővített változatát készíttette el a református egyház, amikor 1814-es évszámmai ugyancsak karóra felfutó, összetekeredö szőlőindák négy szölőfürttel szerepelnek. Ezeket a pecsétnyomókat használta a falu- és egyházi közösség a XIX. század végéig, amikor a szép, rajzos változatokat elhagyva csak szöveges feliratú pecsétnyomókra cserélte fel a korábbi sokat mondó, beszédes hitelesítőket. Az 1776. évi adóösszeírásban 52 jobbágy családfő, 13 felnőtt férfi, 2 felnőtt nő, 8 felnőtt kisegítő családtag, 1 zsellér, 2 ház nélküli zsellér, 1 szolga szerepel, 101 ökör, 35 fejős, 17 meddő tehén, 14 db hároméves, 18 db kétéves üsző, 36 db borjú, 2 db ló, 88 sertés, 109 kapás szőlőterület. 1778-tól a következő évekből megmaradt adóösszeírásokból nyomon követhetők a változások, így 1788-ban 51 telkes jobbágy, 2 házas, 2 ház nélküli zsellér, 22 felnőtt férfi, 4 leány (16 évnél idősebb), 11 rokon, 5 szolga szerepel. Az állatok száma növekedést mutat, és a szőlőterület a kétéwel korábbihoz viszonyítottan 141 kapás nagyságúra növekedett. 1779-ben 53 családfő, 2 házas, 3 házatlan zsellér, 24 felnőtt férfi, 1 leány, 8 rokon, 3 szolga szerepel, a szőlőterület 143 kapás. 1790-ben 89 családfő szerepelt, ebből 63 telkes, házas jobbágy, 11 házas, 9 házatlan zsellér, 38 felnőtt férfi, 2 nő, 13 rokon, 1 szolga szerepel, a szőlőterület nagysága 124 kapás. Először jelenik meg a kimutatásban Rácz János bíró, Bácskái János albíró és két kerülő, Kovács György, Miklós János. 1802-ben 84 családfő található, kik között 74 telkes jobbágy, 10 házas, 1 házatlan zsellér van, 28 felnőtt férfi, 3 felnőtt nő, 6 családtag szerepel, szolga és cselédlány nincs, szőlőterület 107 kapás, mely jóval kevesebb, mint a korábbiak. Ekkor a főbíró Pap János, helyettese ifj. Eszenyi János, más foglalkozású nincs kimutatva. 7 Zlt. IV-1005/d. Dicalis összeírások. 29. dob. Kisgéres, 1774-1802 52
