Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Hőgye István: A település történetének vázlata 1945-ig
Eszenyi István 2 4 1 6 4 Kovács András albíró 2 1 1 6-Dócs János 2 1 2 3 3 Bácskái János 2-1 3 3 Illés András 4 2 4 10 5 Illés Tamás-2 3 3 2 Pap Mihály bíró 4 3 4 12 5 Kovács Péter-2 2 3 2 Kovács György 4 1 2 6 4 Eszenyi Ferenc 2 2 1 2 4 Tóth István 1 1 2 4 4 Tóth István öreg 4 2 3 12 3 Bácskái György 3 1 2 2 5 Radi Mihály 4 1 1 3 4 Rácz János-1 1 1 2 Eszenyi János 1 1 1 3 3 Eszenyi János ifjú 1 1 1 4 2 Miklós Ferenc 2 1 1 3 3 Miklós András 3 1 2 2 5 Radi István 2 2 2 4 4 Miklós János özvegye-1 1 2-A szántóföldek első osztályúak, kétnyomásos gazdálkodásban művelik.5 Keresztúr-puszta is a jobbágyi közösség használatában volt, az összeírásból nem derül ki azonban, hogy voltak-e házas, illetve ház nélküli zsellérek. A jobbágyi terhek országos kiegyenlítése céljából született, 1774-ben rögzített urbárium szerint egy egész jobbágyházhelyhez 24 hold szántóföld - holdanként 2 pozsonyi mérővel számolva -, 23 hold kaszáló tartozott, mely esztendőnként egyszer, néha kétszer kaszáltatik. A jobbágyoknak bort árulni Szent Mihály-naptól karácsonyig lehetett. A jobbágyi szolgáltatásokról pontos leírást kapunk: „Két marhával, maga szekerével szántáshoz, négy marhával maga boronájával s ekéjével az Uraságnak dolgozni tartozik. Hogyha pedig valamely jobbágy négy igás marhának fogyatkozása miatt megírt mód szerint a szántást meg nem tehetné, az olyatén jobbágy másval öszvefogván, egy napi szántást két napi munkával végezzen. Ezen terhes munkát minden szántáskor tsak egyszer tartozik megtenni. Ha pedig négy marha mellé egy személy elegendő nem volna, akkoron az jobbágy egyet, ugyan olyast, amely minden munkára alkalmatos légyen, másikat pedig tsak mar5 Zlt. IV-1005/f. Jászay Imre összeíró, Kisgéres 1725. évi jegyzéke. 49