Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Boros László: Táj és ember. A falu ökológiai feltételei, táj- és emberföldrajzi összegzés
összegzés A természeti-földrajzi tényezők évszázadokon keresztül meghatározták a térség gazdálkodását, a népesség számát, gyarapodását. Az állandó vagy időszakos vízborítás, a járványok szabályozó tényezőként hatottak. Ugrásszerű változások következtek be a 19. század közepétől az árvízmentesítési munkálatok, a közlekedés, szállítási (út-, vasútépítés) feltételek, az agrotechnika korszerűsítése, a piac kiszélesedése és az egészségügyi hálózat kiépítése eredményeként. Megnőtt a Bodrogköz népességeltartó és -megtartó képessége, de nem olyan mértékben, mint a lakosság száma, ezért az el-, illetve kivándorlás a 19. század második felében s a 20. század elején is folytatódott. A trianoni békekötés, az új országhatár meghúzása periferikus helyzetűvé változtatta mind a Felső-, mind az AIsó-Bodrogközt annak minden hátrányával. 1945 után az erősödő keleti kapcsolatok, a keleti piac átmenetileg kedvezően hatott a Kassa-Tiszacsernyő közötti vasút mentén fekvő településekre, de ez az előny elveszni látszik. Az iparosodás a térségben - így Kisgéresen is — elmaradt, a fő megélhetési forrás a helyben maradóknak továbbra is a közepes termőértékü föld, mások ingázókká váltak. A rendszerváltás után az ipari munkahelyek száma Kelet-Szlovákiában is csökkent, amely az ingázók egzisztenciáját is veszélybe sodorta, sokan elvesztették munkahelyüket. A mezőgazdasági termékek értékesítése nehézségekbe ütközik, akadozik, a termelés jövedelmezősége csökkent. Ezek következményeként a Bodrogközben (is) magas a munkanélküliek száma, talán nem túlzás, ha azt mondjuk: válságövezetté vált. IRODALOM BALASSA IVÁN 1975 Lápok, falvak, emberek. Bodrogköz. Budapest BELLON TIBOR 1989 Ártéri gazdálkodás a Latorca mentén. Néprajzi Közlemények V. 19-26. Bratislava BOGOLY JÁNOS 1984 A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza. Új Mindenes Gyűjtemény 3. 7—49. Bratislava 1992 Királyhelmec. Királyhelmec és a Felső-Bodrogköz természetrajza és történelme. Bratislava BOROS LÁSZLÓ-BOROS LÁSZLÓNÉ-BOROS FERENC 1992 Adalékok a magyarországi Bodrogköz társadalomföldrajzához. Borsodi Földrajzi Évkönyv: 33—54. Miskolc BOROS LÁSZLÓ 1994a Adatok a Felső-Zemplén 19. századi szőlő- és borgazdaságához. Néprajzi Látóhatár 3—4. 205-218. 1994b Adatok a felső-tiszai áruszállítás történetéhez. HÓM Évkönyv XXXII. 512-525. Miskolc 38
