Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Boros László: Táj és ember. A falu ökológiai feltételei, táj- és emberföldrajzi összegzés
áramlik is a mederben, szárazabb időszakokban, főként nyáron tavakra bomlik és áll. A vízszabályozás előtt Kisgéres határában is nagyobb területet borított a folyók áradásából származó időszakos víz, de a csapadékból, hóolvadék- és esővizekből táplálkozó kisebb-nagyobb vízfelületek is lényegesen több területet foglaltak el a mainál. Az árvizek megszüntetése, a belvizek levezetése érdekében 1846-ban gróf Széchenyi István és Mailáth Antal kancellár Leleszen megalakította a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulatot, amely 1851 és 1879 között a Tisza bodrogközi szakaszán 36 átvágást végzett. A Bodrogon 1863 és 1865 között Vásárhelyi Pál tervei alapján négy, 1873 és 1874-ben további hét átvágást (kanyarulatlevágást) végeztek. 1894 és 1898 között újabb tizenöt kanyarulatot vágtak le Imreg és Tokaj között. A belvizek levezetésére 1880-tól egész sor csatorna épült, így a Boly-Karádifőcsatorna a Karcsai-, a Kis- és Nagyrozvágyi-, a Perbenyiki- és Agárdi-mellékcsatomákkal, a Tőrökér-Karos-Szerdahelyi-főcsatoma a Vajdácskái-, Füzeséri-, Sárospataki-, Alsótói-mellékcsatornákkal. A csatornák összes hossza 183,4 km. Velük egy időben elkészültek a zsilipek és az átemelő szivattyútelepek is. A Szomotori-csatorna K-Ny irányban közvetlenül Kisgéres déli peremén halad el, keresztezi Kisgéres és Nagygéres között az országutat, és Szomotornál torkollik a Bodrog morotvába (holtágába). A talajvízszint az időjárástól függően változó, a Bodrogközben általában magas, de a csapadék mennyiségének gyors változásával szemben csak lassú ingadozást mutat,9 a vizsgálatok szerint10 az 1960-as évektől kezdve a Bodrogközben mindenütt emelkedett a talajvízszint. 1961-1974 között átlagosan 4,9-28,3 cm emelkedést mutattak ki. Hosszan tartó szárazabb periódusokban lassú csökkenés figyelhető meg. A Kisgéressel szomszédos magyarországi Semjénben a talajvízszint átlagos mélysége az 1955-1986-os évek átlagában (101,04 m tengerszint feletti magasságban) 542,2 cm, az 1955-1960-as évek átlagában 549,2 cm, az 1961-1986-as évek átlagában 538,8 cm. A Borsy Z. vezette kutatócsoport 1955 és 1986 között 6,83 cm-es havi talajvízszint-növekedést és ugyanennyi (6,83 cm) csökkenést mért. A természetföldrajzi tényezők hatása a gazdaságra Amint azt korábban említettük, a Bodrogköz más medenceperemi síkságokhoz hasonlóan rossz, illetve gyenge lefolyású alluviális síkság, ahol a folyószabályozási munkálatok előtt igen nagy területeket borított időszakosan vagy tartósan a Tisza, a Bodrog és a Latorca vize11: „... a Tisza és a Bodrog (egyaránt) számot tartottak rá. Hol az egyik öntötte el, hol a másik, olykor pedig egyszerre mindkét folyó hullámai csaptak össze felette, ahogy a véletlen hozta magával. Voltak itt... •Lóki J.. 1983 Borsy Z.-Lóki J.-félegytiázi E. 1988 " Révy G. V.. 1885 22
