Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Siska József: Népi táplálkozás - hagyományos ételek
búzából, sertésből, borból, mézből járó tizeden kívül minden egész telkes jobbágycsaládnak évente két tyúkot, nyolc tojást és tíz kenyeret kellett a premontreiekhez beszolgáltatni. A résztelkesek a felsoroltak arányos hányadát adták.1 A református egyházkerület 1611-től vezetett Javadalmas Könyve előírta a kálvinista hiten levőknek, hogy amennyiben egy disznót ölnek telente, akkor egy tyúkot, ha kettőt, akkor egy sódart vigyenek a lelkipásztor asztalához. Kereszteléstől egy tyúk és egy kenyér volt a pap természetbeni járandósága. Ezen kívül a gyülekezet biztosította az úrvacsorához a bort és a kenyeret.2 Életének utolsó húsz évét bodrogközi birtokán töltő Szirmay Antal (Eperjes, 1747 - Szinyér, 1812) két kiadást megért Hungária in parabolis ... (Buda, 1804, 1807) című munkájában a 18-19. századi magyar konyha jellegzetes étkeit is ismertette korabeli olvasóközönségével. Recens adatok bizonyítják, hogy ezek jelentős hányadát a legutóbbi időkig gyakorta készítették a tájegységen. A következő ételeket sorolja fel ez a mű: cipó, kenyér, fonott kalács, lángos, vakaró, mákos kalács, csőröge, fánk, túrós bélés, loksa, kolbász, hurka, gömböc, szalonna, kocsonya, gulyáshús, kapros káposzta, hajdúkáposzta, töltött káposzta, káposztás hús, hajdúkása, tejbekása, levelensült, kaszáslé stb.3 Geőcze Sarolta a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat Monográfiája című, 1896-ban kiadott összefoglaló munkájában lényegében ugyanazon táplálkozási jellegzetességekről szólt, amelyek az önellátó gazdálkodás felszámolásáig, azaz az 1950-es évekig uralkodó volt az egész vidék népi étkezéskultúrájában.4 Jelen fejezet is ezt az időszakot mutatja be az adatközlők egyre halványuló emléktöredékeinek segítségével. Az ételválaszték A 20. század első felében a kisgéresi gazdasszonyok főzőtudománya több változáson ment keresztül. A két világháború alatt és az azt követő ínséges években a már feledésbe merült, szegényes ételeket is újra készíteniük kellet, mert úgy hozta a szükség. A konszolidáltabb években egyre jobban teret hódítottak a polgári konyháktól átvett ismeretek. Ezek elterjedését jelentősen segítette a korabeli iskolarendszer. A hat általános megszerzése után a falusi ifjúságnak telente két éven keresztül kötelezően oktattak célszerű, a felnőttéletre előkészítő tananyagot. A fiúk a gazdálkodással, a leányok a háztartással, ezen belül a táplálkozással kapcsolatos legújabb ismeretekkel barátkozhattak. A 20. század első harmadában vált egyeduralkodóvá tájegységünkön a zárt tűzhely, amely más anyagú, más formájú edényeket igényelt, mint a nyílt tűzterű ' A Leleszi Konvent Levéltárának Elenchusa. Magyar Országos Levéltár, Budapest. (MÓL); Urbária et Conscriptiones. E. 156. Leleszi Konvent. 1566. (MOL). 2 Liber Redituum 1611-1623. Conscriptiones 1782. Az Alsó-Zempléni Egyházkerület ingó és ingatlan vagyonjainak összeírása. 1806. 3 Szirmay Antal 1804. 55-70. * Geőcze Sarolta 1896. 113-147. 210
