Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Balassa M. Iván: Kisgéres települése és építkezése
A ritka az egyes udvar volt, ahol csak egyetlen család élt. Ilyen, legalábbis a falu belső részén, nem haladta meg az emlékezet szerint az ötöt. Ezeken többnyire a tehetősebb gazdák laktak, bár az emlékezet szerint nekik sem volt húsz hektárnál több földjük, ugyanakkor a közös udvarokon is éltek tíz-tizenöt holdas birtokosok. Igaz, mellettük ott voltak a földnélküliek vagy minimális földdel bírók, a kepések, akik részért arattak a falubelieknek, vagy eljártak a Királyhelmectől északra lévő Fejszésre. A XIX. század első felének egyes udvaraira jó példa a „parochialis telek”, mely minden bizonnyal a leggazdagabb jobbágyportákkal hozható párhuzamba. ,Az Ekklesiának Ingatlan és ingo javai’-nak összeírását folyamatosan vezették, az utolsó bejegyzés egy 1829-es építkezésről mint jövőben történő eseményről szól: ,,xx) A Parochialis Ház hoszsza 9 öl és fél sukk köböl építve 1818 esztendőbe, épült az Ekklesia költségén van benne 3 szoba 4dik a konyha 4 öles szélességű kívülről. xxx) Van egy árnyék szék 3 sukk 1816^ épült, xxxx) Van egy fa tartó eresz 3 öl és fél xxxxx) Egy kis kamara 3 öles hoszsza ezen fedel alatt az Istálló 5 öl 4 sukk hoszszas szelessege kívül 3 öl. NB. Ezekkel ólakkal ellenben van egy másfél öl szélességű épület mely sertés ólat hidlalas és kis kamarát foglal magába de vizenyössege miatt a helynek nehezen használható mindenkor. xxxxxx) A csűr egy köböl épült 1821 ** valamint a többi épületének hoszsza 9 öl és fél sukk Szelessege 4. A kert meg ezen túl nyúlik 31 ölet 1 sukkot. Napkeletről a végén szelessege a fundusnak 7 öl 4 sukk. Az egész fundus szabad mint a templomig. // Az ötödik és 4dik szám alatt levő épületek köböl valók tsak úgy mint a 4dik szám alatt levő fa tartó eresz lerogyvan helyette egy kö labakra épült vakgeredára 1827dik esztendőbe, be is fedetett télbe azon esztendőbe úgy hogy kis kertből az élés tartó szuszékok bele rakattak. Az ötödik pont alatt levő kamratskabol mely nehol ágasokra való köböl rakatván az öt öles Istállóval 1829dik esztendő eleivel már használható Istállók lesznek fellyebb emelödvén 2 és fél sukkal. ”21 A közös udvarokon a hosszú, keskeny, az útra merőleges telkek, az épség elején a lakás vagy inkább lakóházak álltak. Az sem volt ritka, hogy a több lakóépület valamelyike a telek végébe került. Ezt követték az istállók vagy kamrák, kamorák. Ezek sorrendje már változatos volt, előfordult, hogy előbb a telken élők kamrái, majd az istállói következtek, de az sem volt ritka, hogy egy-egy tulajdonos kamra-istálló épületét követte a következő hasonló elrendezésű épülete. A korábban már említett udvaron elöl az 1930-as évek végén bírónak választott Rácz lakott, ez után volt közvetlenül Rácz János „Jancsi bácsi" lakása, melyet az ő istállója és kamrája, majd hasonló sorrendben az első ház gazdasági épülete követett, és csak ez után volt a Kis Pap-féle lakóház és istálló. Az épületsort a csűrök zárták, ezek hossztengelye megegyezett a többi épülettel. Itt csűrből is három volt. 21 Prot. Az egyház javainak összeírása. 235. 134
