Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Mizser Lajos: Kisgéres nyelve
tanya), Csapó tályék {csak az 1864-es gyűjtésben szerepel), Csapó-dűlő (Csapó^düllőü): talán azonos az előbbivel, Gombás-dűlő (Gombázs-düllő^), Heavaaza (Hegygazza), 1864: „Van ezen helységben erdő, Csér, Bozó, Gyakor s Hegy gazok nevezeten”. Herjaer-szöq (Hengér-szög), Hidea-völav (Hideg-vő^gy), Homok. Hosszútövisk (Hosszutövisk), 1864: Hosszú Tövis. Károly (Károj), Kender-szer (Kendèr-szèr), Kerengő fKérenaő^l. Kertalja (Kért ajja), 1864: Kert allyai Düllö, Kétágú-szög (Kétágú-szög), Kis-Csér-ali (Kis-Csjér-ajj), Kis-híd-dűlő: (kis híddüllô^), Kis mező (Kis mezőü), Kis-tói-dűlő (Kis-tó^ji-düllő^), 1864: Komlókért „egy düllő föld, melly hajdan a komlót bőven termette”. Ma nem ismerik. 1864: Kút sor: „a falu végén lévő közös ivó Kútról”, nem élő név. Láci fekete. Lapis: Királyhelmec határában volt Kis- és Nagy-lapis-tó. Lucernás (LucérnásL Major sor (Major sör), Méhes-szög (Mjphesz-szögL Nvárádi-dűlő (Nyárádi-düllő^), 1864: Nyárfák sora: nem ismerik, Orvosé (Örvasijjó), Réti-föld (Rjjéti fő^d), Szén-dűlő (Szjpn-düllő^), Szőlő-kapu (Szö^llöü-kapu), Kákás-tó (Kákás-tó1^), 1864: „Kákás-tó, mely talán a benne termő Káka fűtől veszi eredetét”. Ritka: 1864 is, Semiénvi-sor (Sem(pnyisor), Serke-tó (Sérke-tó^), Sípos-dűlő (Sipozs-düllö^), 1864: Szár gyümölcsös allya „mely valaha gyümölcsös lehetett”. Szeles (Széles), Szép-dűlő (Szjpb-düllőü), Szihatár. Tájba (Tájba), Télek-csapó (Télek-csapó1^): talajáról, Telek-szöo (Télekszög), 1864: Telek szög fenék. Tóth János-dűlő (Tó^t Jánozs-düllő9), 1864-ben Nagygéresről hoznak Tóth János homoka' adatot, Tölgyes (Tölgyes), Uraké (Ürakjé), Vasas-homok (1864-ben is), átnyúlik a nagygéresi határba, s ott 1864-ben így magyarázták eredetét:....a tatárjáráskor csata helye volt, igen sok vas anyag és csontok találtatván, e vas találmányoktól neveztetik". Vina-tó (Vina-tó^): a Bika-tó régebbi neve 1864: Vitálv-tó: talán a szőlőnevek között említett Vitályus közelében lehetett, Vitlikés (Vitlik^és). Rétek: Bacsa-ház. Bakotnva. Eperjeske (EpérjeskeL Felső-rét (Fésőü-r^ét), Filep-szárhomok. 1864: Fülepszár homok, Ficfás. Hamvas (Hamvas), Juhakolok (Ju Jakólok), Köves-hegy. Láz-rét (Láz-r^ét), Naov-ovep (Naggyep), Púpos-homok (Púpos-homok), Rác/z/-homok. Réz-homok (R^ész-homok), Szálláska (Száláska), megvan Nagygéresen is 1864-ben, sőt Szentesen még magyarázzák is: „Szalláska rétek, mely elnevezését onnan nyerte a népmonda szerint, hogy hajdan a nép ótt telepedett meg". Szenteavház-homok (Szentetyhász-homok), 1864: Szent egy ház homoka, Varga-rét (Varga-r)ét). Szántó és rét vegyesen: Düböoő (Dübögő^), 1864: Dübörgő, Három-cikk. Naav-Csér-alj (Naty-Csj,érájj), Ordító (Ordjétó^), 1864: Ordító tó, Pap-sziget. Perzselt (PèrzsèltLUras. 123
