Viga Gyula (szerk.): Kisgéres. Hagyomány és változás egy bodrogközi falu népi kultúrájában - Lokális és regionális monográfiák 1. (Somorja-Komárom, 2014)
Mizser Lajos: Kisgéres nyelve
Kisgéres. Lokális és regionális monográfiák 1 • Dunaszerdahely-Komárom 2000 Kisgéres nyelve Mizser Lajos A Kisgéresről szóló leírások (pl. Viga Gyula: Hármas határon. Miskolc, 1996., 178 kk.) azt sugallják, hogy ez a község nemcsak érdekes néprajzi sajátosságokkal rendelkezik, hanem a Bodrogközben nyelvjárássziget is lehet. Rövid idő alatt meggyőződtem arról, hogy nem az. A szomszédos helységek nyelvjárása nem tér el alapvetően a kisgéresitől. Legközelebbi rokonságot a perbenyiki és a szentesi nyelvjárással mutat. Maga a bodrogközi nyelvjárás az északkeleti nyelvjárásterülethez tartozik, ahhoz, amelyik irodalmi nyelvünknek is az alapja lett. Mint nyelvjárás a szabolcsival mutat rokonságot. A néprajzi elkülönülés nem jelentett nyelvi elkülönülést, Kisgéres tehát a Bodrogköz szerves része. Alapvető jellemzői: j - ző, â hangjai ajakkerekítésesek. Az orrhangú magánhangzókat ismeri ugyan, de csak bizonyos fonetikai helyzetben használja (p^ jéz „pénz”). A magánhangzórendszer Felső nyelvállás ajakkerekítéses: u, ű, ú, u ü, u, ü, ü V V ajakréses i, í, i, i V Középső nyelvállás aó, a^, ^u eő, őK, éÿ o, ô, q, o ö, ö, ö é, £e, é, éA iS, i£, i6, je, ej,, éj Alsó nyelvállás a, à, a e, é, e, e A A 113
