Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
9. Adattár: A szlovákiai Kisalföld Szentháromság tematikájú szakrális kisemlékei
92 9. Adattár Sorszám A település magyar és szlovák neve Típus Az állítás ideje 7. Bős (Gabdkovo) A 1890 A település központjában, nem messze a római katolikus templomtól, az egykori római katolikus elemi iskola előtt, lépcsős alapon nyugvó, felfelé némileg keskenyedő, süttői mészkőből készült, hasábos lábazaton álló, spirál formában körbefutó indával díszített, kör keresztmetszetű oszlop kiszélesedő, díszes platóján áll a homokkőből készült Szentháromság-szobor (2. kép). Az Atyaisten jobbjában fémből készült, aranyozott jogarral, baljában a földgömböt jelképező gömbbel. Jobbján a Fiúisten, balját a szívére helyezi, jobbjában egy keresztet ölel áll. Közöttük-fölöttük az aranyozott fémből készült Szentlélek kiterjesztett szárnyú galamb képében, dicsfénnyel övezve (1. kép). A szlovákiai műemlékjegyzék a 18. század második felére datálja és polichróm szoborcsoportról beszél (SPS-I: 365 A feliratok a talapzaton, fekvő téglalap alakú fehér márvány, illetve (alatta) réz táblán: Hiszlek, vallak és tiszta szívvel imádlak oh teljes Szentháromság oszthatatlan egy istenség! Állíttatott 1890 augusztus 20 A felújítást jelző réztábla lejjebb: Felújítva az Úr 2008. évében Bős Nagyközség önkormányzata Római Katolikus Egyházközség Az egész komplexum kovácsoltvas kerítéssel övezve. Az erősen leromlott állagú szobrot 2007 és 2008 között restaurálták. Oly rossz állapotban volt, hogy analógiaként a malackai járásbeli Gajar község hozzá nagyon hasonló szobrát használták a felújítás során (Józsa 2008, 14). A felirat kezdősorai (Hiszlek, vallak és tiszta / szívvel imádlak oh teljes / Szentháromság oszthatatlan / egy istenség!) egy imádságból vannak (Józsa 2008, 9). Józsa Attila, korábban bősi plébános, levélbeli megkeresésemre pontosította a lehetséges forrást: „a Breviárium Romanum papi zsolozsmáskönyv Szentháromságvasárnapjának egyik szövege lehetett az inspiráló... Mégpedig az ünnep vecsernyéjének a Magnificat-antifonéjénak részlete: sanctam et indivíduám Trinitatem toto corde et ore confitemur, laudamus, atque benedicimus. In Breviárium Romanum. Pars aestiva. Regensburg: Pustet 1908, 179. p. Ezek a szövegek évszázadokon keresztül stabilak voltak” - írja 2015. február 25-én, immár Galántáról hozzám intézett levelében, amit ez úton köszönök!
