Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
9. Adattár: A szlovákiai Kisalföld Szentháromság tematikájú szakrális kisemlékei
86 9. Adattár Sorszám A település magyar és szlovák neve Tipus Az állítás ideje 3. Baka(Baka) A 1865 előtt A mára egyesített Fel- és Albaka határán, mesterséges dombra telepítve, széles beton alapon áll a hasábos, tagolt talapzaton nyugvó dór oszlopra helyezett, egy tömbből kifaragott, homokkő szobor (3. kép), amely az Atyaistent, jobbján a Fiúistennel felhőtrónuson ábrázolja, lábukkal a földgolyóra támaszkodva. A Fiúisten jobbjában nagy keresztet tart, jobbját eskütevés-szerűen feltartja. Az Atyaisten jobb kezében országalma, baljában díszes faragású jogar. Közöttük-fölöttük a Szentlélek, kitárt szárnyú galamb alakjában (1-2. kép). A felirat latin nyelvű szövege a talapzat homlokzati síkjába vésve, nehezen olvasható: In honorem Santissima Trinitati ??? Fideles ????? Baka 1949 Ami a szobor datálását illeti, ahhoz a felirat szövege kevés támpontot nyújt (hiszen az nyilvánvalóan egy viszonylag kései felújítás tényét örökíti meg), miközben maga a szobor is újabbnak látszik, mint amiről archív adataink tanúskodnak. Ismereteim szerint az első híradás Farkas Mihály helyi plébános leírásának köszönhetjük, aki elbeszéli, miszerint „szóló jelei a hitéletnek a Fel- és Al-Baka közt egy pár század előtt helybeli közbirtokosok által felállított, s múlt évben 40 ftnyi alapítvánnyal ellátott, mindez ideig pedig részint a község költségén fenntartott sz. Háromság képe (Farkas 1866, 930-931). Ennek alapján a szobor fenntartására 1865 tettek egy alapítványt, miközben maga az objektum sokkal régebbi (az, hogy „pár század előtti” némi túlzásnak tűnik). További adatokat a bakai plébánia történetének egy későbbi áttekintéséből, Darnai Zsolt tollából kapunk, aki a többi között egy, a már fennálló Szentháromság-szobor jövőbeni karbantartását célzó, 1871-re keltezett alapítólevél teljes szövegét is közreadja: Mi Nemes Fel és al bakai közbirtokosok a két Baka közti gyepen jelenleg isfenálló szent Háromság képét továbbra is örök időkre fentartani és illetőleg az idők folyamában összeroskadása esetében újra felépíteni szándékozván, az egyházi felsőbbség rendelésével egyezőleg előre is lekötelezzük magunkat és jogutódainkat, annak örök időkre leendő díszes és illő fentartására, melyre nézve jelenlegi és jövendő elöljáró urakat felhatalmazzuk, hogy a közbirtokosság pénztára költségére, valahányszor megujjítása szükséges leend, azt mindenkor teljesíteni kötelességöknek tartsák. Minek nagyobb hitelére kiadjuk jelen alapító levelünket nevünk aláírásával megerősítetve. Kelt Bakán 1871. april hó 16-án. Az aláírók: Albert József esküdt, Ocsvay Károly esküdt, Nogell Ignátz közbirtokos, Jankó Ágoston esküdt, Aranyosi Sándor esküdt, Fitos István közbirtokos és Fitos Dániell hadnagy. (idézi: Karaffa-Darnai 2004, 72) A továbbiakban ugyanebből a forrásból megtudjuk, hogy a bakai közbirtokosok által tett alapítvány pénzügyi helyzete egészen 1943-ig nyomon követhető. Schill József egykori bakai plébános által készített, a plébánia alapítványi pénztárára vonatkozó számadásban leírtak szerint törzstőkében 12 pengővel, szorgalmi tőkében 48 pengővel, összesen tehát 60 pengővel rendelkezett a második világháború befejezése előtt két évvel a Szentháromság-szobor alap. 1945 után Horváth Károly bakai plébános munkájának és a hívek összefogásának köszönhetően a szobor mai formáját nyerte el (Karaffa-Darnai 2004, 73).
