Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
6. A Szentháromság tisztelete a kisalföldi magánáhítatban a közösségi kultuszban (adalékok)
6. A Szentháromság tisztelete a kisalföldi magánáhítatban és közösségi kultuszban (adalékok) 61 60. kép: Nyitraszőlősi sírkő Isten szeme ábrázolással. 6.3. A közösségi vallásgyakorlás alkalmai Bálint Sándor többször is idézett áttekintő munkájában, a Szentháromság-eszméhez kapcsolódó közösségi vallásgyakorlásnak és áhítatnak számos, főleg történeti példáját mutatja be. Ezek jobbára egy adott vallási közösség fogadalmának a megvalósulását (zarándoklatok, körmenetek, szobor állíttatása és az ott megvalósuló ájtatosság stb.) mutatják be (Bálint 1977, I: 392-412). Hasonló népi megnyilvánulások nagyjából a 20. század első feléig nyomon követhetőek. A magyar nyelvterület népi vallásossága öszszegzése során (persze Bálint Sándor nyomdokain haladva) Bárth János a Szentháromság vasárnapja kapcsán annyit említ, hogy a 20. század elején a Szentháromság-szobrok előtt köztéri ájtatosságokat tartottak. „Jellemző imádsága volt ezeknek az ájtatosságoknak: a Szentháromság koronája, más néven: angyali olvasó vagy szentes". Bárth azt is elmondja továbbá, hogy Sándorfalva (Csongrád megye) asszonyai a 20. század elején Szentháromság vasárnapján, a hajnali harangszó ideje alatt „rózsaszirmokat szórva és a Szentháromság olvasóját imádkozva megkerülték a templomot” (Bárth 1990, 411. Vö. Bálint 1977,1: 408-409). A Szentháromság olvasója (lat. Rosarium Sanctissimae Trinitatis) különben a rózsafüzér imádságok egy változata, aminek lényege a Szentháromságba vetett hit erősítése és megvallása. Magyarországon Padányi Bíró Márton nevéhez fűződik a kezdeményezése és bevezetése. Az angyali olvasó - Diós István megfogalmazása szerint - arra utal, hogy a Szentháromság rózsafüzért „az angyali karokhoz hasonlóan, két karban, váltakozva imádkozzák; a szentes pedig a többször előforduló invokáció nyomán keletkezett” (Diós 2007). A Szentháromság rózsafüzér három tizedből és felelgető röpimákból áll. Jáky Ferenc az 1915-ben, Budapesten megjelent Szent rózsafüzérek könyve című munkájában a Szentháromság rózsafüzére szövege a következőképp hangzik: „Keresztvetés után Bevezetés: Dicsőség (az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben, most és mindenkor, és mindörökkön örökké, amen), Hiszekegy; Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel - Dicsérjük és magasztaljuk ötét örökké. Áldott vagy, Uram, az égnek erősségében. Dicséretes és dicsőséges és fölmagasztaltatott örökké. - Dicsőség - Áldjuk az Atyát és a Fiút a Szentlélekkel - Dicsérjük és magasztaljuk ötét örökké. /A tizedek előtt: Miatyánk- Áldjuk az Atyát... - Dicsérjük és... - Áldott vagy, Uram..., - Dicséretes és dicsőséges - Dicsőség. - Kis szemekre (lOx az Üdvözlégy helyett) a szentmise Sanctusának változata: Szent, Szent, Szent a Seregek Ura Istene, teljes az ég és a föld az ő dicsőségével. Áldás, fényesség és hálaadás, bölcsesség, erő és tisztelet a mi Istenünknek mindörökkön örökké. Ámen.- Áldjuk az Atyát... - Dicsérjük és... - Áldott vagy, Uram..., - Dicséretes és dicsőséges - Dicsőség / Befejezés: Miatyánk - Áldjuk az Atyát... - Dicsérjük és... - Áldott vagy, Uram..., - Dicséretes és dicsőséges - Dicsőség. - Záró imádság: Üdvözlégy Mária, Atyaistennek leánya, Üdvözlégy Mária, Fiú Istennek szent Anyja, Üdvözlégy Mária, Szentlélek Istennek jegyese, Üdvözlégy Mária, a Szentháromság egy Istennek temploma. Ámen. - Üdvözlégy (hagyományos) - Az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Amen. Áldott legyen a teljes és megoszolhatatlan Szentháromság mindörökkön örökké. Amen.” (idézi: Diós 2007) E közösségi áhítatok egy része különben alighanem Padányi Bíró Márton kezdeményezéseiben gyökerezik, aki a veszprémi egyházmegye több falujában is szorgalmazta bevezetését (Bálint 1977, I: 408. További irodalommal). A Bálint Sándor által bemutatott, főleg történeti adatok az egyes szobrok felszenteléséhez kapcsolódó szertartásokról, fogadalmi zarándoklatokról, körmenetekről, közös ájtatosságról (Bálint 1977, I: főleg 399-403) nyomaikban a vizsgált térség későbbi vallásos népéletében is fellelhetőek. Csókás Ferenc fentebb (40. o.) már idézett kézirata rögzíti, hogy 1921-ig Szentháromság vasárnapján a szentmise, a templomból kiinduló körmenet végeztével a Szentháromság-szobor előtti téren volt. 1921-1938 között itt tartották a Szentháromság litániáját és itt volt a szentségi áldás is. 1938-tól 1974-ig viszont csak a litánia zajlott a szobor előtt, a szentségi áldásra már bent a templomban ke
