Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
6. A Szentháromság tisztelete a kisalföldi magánáhítatban a közösségi kultuszban (adalékok)
58 6. A Szentháromság tisztelete a kisalföldi magánáhítatban és közösségi kultuszban (adalékok) 55. kép: A Szentháromságot három Krisztus alakjában mutató kis szentkép az 1930-as évekből. 56. kép: A Szentháromságot horizontális elrendezésben mutató kis szentkép az 1920-as évekből. A délnémet nyelvterületen, s annak vonzáskörzetében elterjedt üvegképek (vö. Kafka 2013, 11, 23, 26-27, 41; Schmidt 1979; Unger-Geiger-Tausch szerk. 2014, 201-209) az általam vizsgált térségben csak rendkívül ritkán fordulnak elő. Ezeken belül konkrét Szentháromság-ábrázolással pedig nem is találkoztam. Olykor viszont előfordul a kis szenteltvíztartókon, amire jó példa egy-egy, a gyűjteményemben található példány (64-65. kép). 6.2. Szentháromság-ábrázolások a síremlékeken Annak ellenére, hogy a szakrális kisemlékek körében a Szentháromság-ábrázolások viszonylagos népszerűséget mutatnak, a síremlékeken való előfordulásuk ritkának mondható. Messze megelőzik őket a piéta-ábrázolások, a Mária- és Jézus-szíve, Jézus a jó pásztor szobrok, Krisztus kínszenvedése különféle állomásainak az ábrázolásai, továbbá a védőszentek szobrai stb. Naszvadon például meglehetősen gyakoriak a Szentcsalád-ábrázolások is. Természetesen képtelenség lenne a vizsgált terület összes temetőjének módszeres átvizsgálása, de a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjában létrehozott és egyre bővülő temető dokumentáció áttekintése nyomán, valamint saját kutatási tapasztalataimra hagyatkozva jutottam erre a megállapításra66. A rendelkezésünkre álló anyag alapján a Szentháromság ábrázolása a temetői síremlékeken két alaptípus j elenik meg. Az egyik az, amikor egy lényegében Szentháromság-oszlop kap síremlék funkciót. Erről van szó a naszvadi temető monumentális síremléke esetében (53. és 57. a, b kép), amely egy, beton alapon nyugvó, vízszintesen tagolt, süttői vörös mészkőből készült, hasáb formájú talapzaton, illetve lábazaton álló, egy darabból készült homolckő Szentháromság-szobor. Az Atyaisten a jobbján látható Fiúistennel felhőtrónuson ül. A Fiúisten jobbjában hosszú szárú keresztet tart, balja előrenyújtva, a térdén hever. Az Atyaisten jobbjában valószínűleg eredetileg jogart tartott 66 L. Juhász Ilona, aki a témának nálam sokkal beavatottabb ismerője, szintén hasonló véleményen volt. Ebbéli tanácsait, adatait ezúton is köszönöm!
