Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
5. A Szentháromság kisalföldi patrocíniumai és templomi ábrázolásai
5. A Szentháromság kisalföldi patrocíniumai és templomi ábrázolásai 55 helyébe, Pristyák Antal végakaratából az új, neoromán épületet emelték, megváltoztatták. Az új kápolnát a benne látható két fogadalmi kép felirata is datálja. Az egyik Páduai Szent Antalt ábrázolja a következő szöveg kíséretében: Ezen szentegyház felépítője [sic!] Istenben boldogult Pristyák Antal végakarata szerint jött létre. 1907‘m évben. A másikon Lisieux-i (Kis) Szent Teréz látható az alábbi felirattal: A mai nap örök emlékére szent szűz Anyánk dicsőítésére ajándékozta 1907. szeptember 15* Vargha Terézia Amint az korábban már említettem, a helybéliek szerint a két szent a fogadalmat tevő házaspár arcvonásait hordozza. Ez a kápolna, akárcsak a korábbi is téglából készült, de már valószínűleg a Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, s oltárképét később (Mária a kisded Jézussal) Thain János készítette. Viszonylag sok szentkép, szobor van a kápolnában. Ezek általában fogadalmi képek (köztük egy Szentháromság-kép Mária megkoronázásával, egy Szentcsalád kép, amely szintén Szentháromság-szimbólumként is értelmezhető) és szobrok (a kápolna belső helyszínrajzát lásd: Liszka 1995, 44). Külső falán, a szabadon látható téglákba, mint egy emlékkönyvbe, a zarándokok karcolták be nevüket, a zarándoklat évét (olykor egész pontosan napját, sőt ottjártuk óráját is), az építéstől gyakorlatilag egész napjainkig (vö. Liszka 1995, 46; Liszka 2000, 48). A ciglédi búcsújárások első nyomaival, amelyek annak ellenére, hogy a nagykápolna a Szentháromság tiszteletére volt felszentelve63, Pünkösdhöz kapcsolódtak, egy 1761-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben találkozunk: ...a kürti plébánia hívei Szentháromság ünnepén Perbetére, Nagy-Boldogasszony és szt. Mihály napján pedig Szőgyénbe járnak körmenetben. Ezenkívül Pünkösd harmadnapján körmenetileg mennek a ciglédi remeteség kápolnájához, valamint fogadalomból a község leégetése emlékére, vagy szokásból a Szentkereszt feltalálásának napján (május 3.), amikor ott végzik a szentmisét és utána körmenetben vonulnak a Kálvária hegyére. (Haiczl 1942) Az 1780-as egyházlátogatási jegyzőkönyv szintén foglalkozik a kegyhellyel. Elmondja, hogy ...búcsúja Szentháromság vasárnapjára esnék, de mivel e napon Perbetén is búcsút tartanak, Pünkösd 3. napjára tették át, amikor a hívek körmenetben vonulnak a plébániatemplomból a kápolnához, ahol az ünnepi szentmisét végzik. Ezenkívül csak keresztjáró napok hétfőjén vezetnek oda körmenetet s a szentmisét is ott végzik. (Haiczl 1942) A ciglédi búcsújáró hellyel kapcsolatban a Kürtön tíz éven át lelkészkedő Majer István a következőket írja: ...Kürth határában épen Góré-szőlőhegy nyugati oldalában az úgynevezett czeglédi dűlőben, egy egészséges forrásvíz mellett, mondhatni igen kies vidéken hajdanóta egy remete lakott, hol maiglan a szent Háromság tiszteletére egy, sok szomszéd helységbeliek által is sűrűn látogatni szokott csinos kápolna áll, itt ezelőtt pünkösd kedden vásárral egybefoglalt nagy úgynevezett czeglédi búcsú tartatott, hol a nagy számban egybegyűlt nép olykor versengésekre vetemedvén, a búcsú vagy 30 év előtt pünkösd hétfőre tétetett át, a mikor itt a hívek körmenetileg ájtatoskodván, a prédikáczió és a búcsúkkal együtt járó vendégeskedés a helységben tartatik. E kápolna a múlt század elején épült s 1858-ban kicsinosíttatott, s a folyó 1860- dik évben uj tetővel és toronykával láttatik el... (Majer 1861, 80) A zarándoklatok az ötvenes évekig folyhattak zavartalanul, majd a hatóságok betiltották és különféle bürokratikus akadályoztatások miatt csak egyéni formában valósulhattak meg. Ez az egyéni zarándoklat viszont igen erősen élt. Több idős férfi is elmesélte, a fronton fogadalmat tettek, hogy ha épségben hazakerülnek, első útjuk a Ciglédre vezet majd. A háború után Magyarországra áttelepítettek hazajövetelükkor sosem mulasztják el felkeresni a ciglédi kegyhelyet. A kommunista rendszer gyengülésével már az 1989-es forradalom előtt is sikerült megrendezi a ciglédi búcsújárást. így legelőször 1986-ban (részletes leírását lásd: Danczi 1999, 49-153). Azóta pünkösd vasárnapján, a ciglédi búcsú alkalmával rendszeresen van szabadtéri istentisztelet a kápolna előtt, s ezt a környező falvak népe is felkeresi. Pünkösdhétfőn az utóbbi egy évtizedben a szőgyéni hívek végeznek oda zarándoklatot, felújítva egy régebbi hagyományt64. 63 A szlovákiai patrocíniumok jegyzéke nem tud a ciglédi Szentháromság-kápolnáról (Hudák 1984). 64 Utóbbi adatért Dancziné Kálazi Mónikának tartozom köszönettel.
