Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
5. A Szentháromság kisalföldi patrocíniumai és templomi ábrázolásai
5. A Szentháromság kisalföldi patrocíniumai és templomi ábrázolásai Ha csak közvetetten is, de kapcsolódik a szakrális kisemlékek problematikájához az adott térség patrocíniumainak, templomi titulusainak a kérdése. E téren mind ez ideig inkább csak szórványos, szúrópróba szerű kutatások zajlottak, viszont a teljesség igényével fellépő kutatások befejeztéig és közreadásáig, a következőkben nem lesz érdektelen legalább ezek bizonyos részeredményeiről számot adni. A szakrális kisemlékek értelmezéséhez is fontos adalékokat, szempontokat szolgáltathatnak tudniillik. Ján Hudák által jegyzett, a szlovákiai patrocíniumokat áttekintő munka az ország egész területéről 154 létező és 14 megszűnt Szentháromság-patrocíniumról tud (Hudák 1984, 43)55. Ebből a kutatási területünkre lebontva 18 létező, 2 megszűnt Szentháromság-patrocínium esik. Ezek alfabetikus sorrendben a következők: Alsóaha, Barsfüss, Cabajcsápor, Csölle, Dunamocs, Érsekújvár (kápolna), Hegysúr, Kisudvarnok, Köbölkút (kápolna), Kürt (kápolna), Nagyabony, Nyárasd (kápolna), Nyékvárkony (kápolna), Perbete, Sárosfa, Szene (kápolna), Szentmihályfa (kápolna), Tallós, Vághosszúfalu, Virtpuszta, illetve (a ma már nem létező) Párkányban és Komáromfüssön. Amennyiben az oltárképek Szentháromság-ábrázolásait szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy a fentebb bemutatott főbb típusok közül, úgy tűnik, hogy inkább a horizontális elrendezési elvből kiinduló kompozíciók dominálnak (Dunamocs, Kisudvarnok, Köbölkút, Nagyabony, Perbete, Virt). Ezek közül a kisudvarnoki (47. kép) egyértelmű Rubens-utóhatás. A jövőben minden bizonnyal a többi oltárkép képzőművészeti előzménye is feltárható lesz. A sárosfai templom oltárképe a Mária megkoronázása jelenetének egy ritkább megfogalmazását adja (48. kép). A köbölkúti, a Szentháromság tiszteletére felszentelt a temetői kápolna a Religio tudósítása szerint 1858-ban készült, Kunyor András akaratából, aki „fél teleknyi vagyonát” az egyházra hagyta, és „azon szándékát jelenté ki, miszerint e birtok árán 47. kép: A kisudvarnoki templom oltárképe. egy kápolna építtessék a köbölkúti temetőben”. Felesége, Puf Erzsébet, annak új férje, Hogenbuch János gazda. A kápolnát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. „A Szentháromság képe, mely a kápolnaoltár fölött díszeleg, Till János műve s 80 pfrtba került”.56 Magán az objektumon datálás nincs, viszont az említett híradás megemlékezik a ma is a kápolna előtt álló, ugyanakkor felszentelt homokkő feszületről is: „Ugyanezen alkalommal szenteltetett be a szép kőkereszt is az érintett kápolna előtt, melyet a fönnevezett Hogenbuch János, gazda, 160 pfrtnyi költségen állíttatott a megváltó Isten dicsőségére.”57 A feszület lábazatán olvasható 55 Összehasonlításul megjegyzem, hogy szlovákiai viszonylatban a legnépszerűbb patrocíniumok Szűz Máriához kapcsolódnak: Hétfájdalmú Szűzanya (224), Mária mennybevétele (221), Szűz Mária születése (207) és Szűz Mária (193), ami összesen 845 patrocíniumot jelent. Sorban utána a Szent Mihály dedikációk (246) következnek, majd a mindösszesen 168 Szentháromság patrocínium nyolcadik a sorban (Hudák 1984, 43). 56 Religio 1858/1. félév, 47. sz., 374. p. 57 Religio 1858/1. félév, 47. sz., 374. p.