Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
3. A kisalföldi szakrális kisemlékek feliratai
3. A kisalföldi szakrális kisemlékek feliratai 47 Csiffár FELLNER M. Nagycétény MÜLLER ANTAL ÉRSEK ÚJVÁR SÜTTÖN Dunaújfalu Építette Nisznánsky A. Nagygyőröd Fellner J. Nyitrán Felsővámos Polacsek G. Naszvad Fellner M. Süttő Érsekújvár Gány Hoja ml. Sered Vágkirályfa Feltner J. Ipolyszalka KÉSZÜLT ESZTERGOMBA Zsigárd Fellner J. PAUL LEONHARD Nyitrán Kúrál Rumpler Piešťany A fenti jegyzékben kétszer is szereplő Fellner M. talán azonos lehet azzal a Fellner Mihállyal, akinek hirdetését az egyik korabeli lapban is megtaláltam: Fellner Mihály Kőfaragó - szobrász Nové Zámky, lakás Pray u. 7. raktár Világostér 23. Sziléziai gránit és márvány keresztek nagy választékban...45 Végezetül szólni kell a kétnyelvűség kérdéseiről is. Már előre leszögezhető, hogy a szakrális kisemlékek feliratai általában is, és konkrétan a Szentháromság-ábrázolásokra lebontva is egynyelvűek. Esetünkben az egyetlen korai kivétel Kuralon figyelhető meg, ahol az 1922-ben felállított Szentháromság-szoborra (legalábbis, ami a fő üzenetet illeti) kétnyelvű, szlovák és magyar felirat került: Svätá Trojica Jeden Boh smfluj sa nad nami-Szent Háromság Egy Isten Irgalmazinekünk 46. kép: Az 1922-ben állíttatott kurali Szentháromságszobor kétnyelvű felirata. A bal oldali négyszögmezőben a következő felirat már csak szlovák nyelvű: Na česť a chválu Božiu Zanechala postaviť ILONA KLENKO Previedli potomci ŠTEFANA KLENKO v r. 1922 Kúrál a népszámlálási adatok tükrében, noha magyar falvakkal körülvéve, de szlovák településnek számít.46 Annak tulajdonította a környező falvak magyar népe is, hiszen sok esetben (pl. Fámádról) ide küldték gyerekeiket nagyjából a Szentháromság-szobor állíttatásának idejében is cseregyerekként tót szóra (Liszka 1997, 80). A kétnyelvű feliratok, ha nem is sűrűn, de inkább a kiegészítő szövegek körében bukkannak föl. Ami azt is jelenti, hogy inkább újabb jelenségről beszélhetünk. Ilyent sikerült Vágsellyén és Csallóközcsütörtökön rögzíteni. Az utóbbi település Szentháromság-szobrán egy elsődleges feliraton túlmenően (A jubileumi szent év emlékére / Emeltette csütörtök / Mezőváros gazdaközössége / 1900), kettő, másodlagos információkat tartalmazó szöveget is tartalmaz. Mindkettő egy-egy felújítás tényét közli: Felújíttatta a község önkormányzata 2000-ben 45 Érsek-Újvár és Magyar Vidék 1933. okt. 22., 7. p. 46 Vályi András (1796-99, 2: 468) és Fényes Elek is tót falunak mondja. Utóbbi arról is beszámol, hogy az esztergomi hercegprímás 1612-ban telepítette újra, vélhetően a török dúlások miatt elnéptelenedett települést a többi között Nagytapolcsányból, Kinorányból (Chynorany) származó római katolikus szlovák jobbágyokkal (Fényes 1851, II; 281) Az 1910-es népszámlálás eredményei alapján a 803 lelket számláló település lakosságból 698 szlovák, 105 pedig magyar anyanyelvűnek vallotta magát (Népszámlálás 1901,108-109). 1921-ben a települést 813 szlovák, 52 magyar, 518 szlovák, 13 magyar lakta (http://adatbank.sk/telepules/kural-kuralany/. Letöltve: 2015.10.17.)
