Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
9. Adattár: A szlovákiai Kisalföld Szentháromság tematikájú szakrális kisemlékei
194 9. Adattár Sorszám A település magyar és szlovák neve Típus Az állítás ideje 86. Vághosszúfalu (Dlhá nad Váhom) A 1885 Az iskolaépület előtt áll a Szentháromság homokkőből készült szobra. Beton alapon áll a hasábos lábazat (3. kép), rajta a felirattal. Ezen nyugszik egy dór oszlopon a nagyon rossz állapotban lévő szobor a felhőtrónuson ülő Atya- és a Fiúisten alakjával. A Fiúisten jobb kezében hosszúszárú keresztet tart ( 1. kép). Köztük a Szentlélek, homokkőből kialakított, kiterjesztett szárnyú galamb képében, hátulról egy vasrúddal van felerősítve (2. kép). A dór oszlopon fémből készült karos, zárt gyertyatartó (4. kép). Kovácsoltvas kerítés. A lábazat anyagába vésett felirat: A TELJES SZENTHÁROMSÁG TISZTELETÉRE ÁLLlTATA NÉHAI IFJH MÉSZÁROS PÉTER 1885 [olvashatatlan név] A szobor állításához egy helyi történet is kapcsolódik: akiknek meg kellett volna csináltatniuk a szobrot, nem csinálták meg, félbehagyták, a pénzt meg elköltötték. Csak a szobor alapja készült el. Ezt követően rendszeresen megjelent egy emberke, tiszta fehérben, s letérdelt a szobornál. A régi öregek úgy beszélték, hogy már fényes délben megjelent, s aztán erre már megcsináltatták. Az jelent meg, aki kérte, hogy csináltassák meg. 1. kép 2. kép
