Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)

9. Adattár: A szlovákiai Kisalföld Szentháromság tematikájú szakrális kisemlékei

9. Adattár 185 Sorszám A település magyar és szlovák neve Típus Az állítás ideje 79.Taksonyfalva (Matuškovo) A 1851 A római katolikus templom közelében, a falu főterén (amit a helybéliek olykor Szentháromság térként is emlegetnek), beton alapon, homokkőből készült, hasáb formájú, homlokzati részén kanelúrákkal díszített talapzatra támaszkodó dór oszlop (2. kép) némileg kiszélesedő, négyzet alakú platóján helyez­kedik el a felirat alapján 1851-re datálható homokkő Szentháromság-szobor. Szlovákia műemlékjegy­zéke, valószínűleg a felirat olvasási nehézségeiből adódóan 1850 tájékára keltezi az objektumot (SPS­­II: 306). A Bukovszky László tulajdonában lévő alapítólevél viszont teljesen nyilvánvalóvá teszi, hogy az objektumot Lénárt Ferenc 1851-ben állíttatta. Az objektumot többször is fölújították, miközben maga a szobor alapvetően módosult. Egy, a két világháború között (nagyjából az 1930-as években) készült felvételen (3-4. kép) jól látszó­­dik, hogy a talapzat tetején, az oszlop előtt egy, homokkőből készült, legfeljebb egy méter magas­ra becsülhető, imádkozó női alakot, minden bizonnyal Szűz Máriát ábrázoló szobor látható (A fotó rendelkezésemre bocsátásáért és további értékes adatszolgáltatásaiért Bukovszky Lászlónak tartozom köszönettel). Maga a Szentháromság-szobor az Atyaistent a jobbján ülő Fiúistennel felhőtrónuson mutatja, köztük egy földgömbbel. A Fiúisten jobbjával tart egy viszonylag hosszú szárú keresztet és a balját a szívére helyezi. Flogy az Atyaisten melyik kezében mit tart, nehezen kivehető. A Szentlélek fémből készült, kiterjesztett szárnyú galambja, sugárnyalábokkal körbevéve föléjük magasodik. Egé­szében véve is ez a szobor jóval „mozgalmasabb”, mint az alább bemutatandó, későbbi rekonstrukció. Az objektumot részben faragott faoszlopok közé kifeszített, ajtóval is ellátott drótkerítés övezi. A szobrot 1982 augusztusában egy közúti baleset során megcsúszott autóbusz ledöntötte, de még ab­ban az évben megkezdték a rendbehozatalát. A felújítás nagyjából fél évig tartott. 1986-ban Bukovsz­ky László készíttetett rá egy táblát. Legutoljára 2012-ben a helyi önkormányzat megbízásából Cséfalvay Kázmér munkájával újították föl. A talapzat és lábazat nagyjából a régi formáját követi, de hiányzik a Szűz Mária-szobor. A Szenthá­romság-szobrot viszont a mester alaposan átkomponálta: az Atyaisten jobbján elhelyezkedő Fiúisten jobb kezét a szívére helyezi, baljával középen egy magas keresztet ölel át. Az Atyaisten jobbjában aranyozott jogar, baljában országalma (a rajta látható kereszt aranyozva). Mindketten felhőtrónuson ülnek. A középen felmagasodó kereszt fölött aranyozott sugárkoszorúban a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galambja (1. kép). Az objektumot négyzet alakban alacsony betonpadka veszi körül, egy-egy sarkán fém oszlop, amelyeket modern vonalú kovácsoltvas láncimitáció kapcsol össze. A szobor többszöri fölújítása kihatással volt a talapzatba mélyesztett fehér mészkő táblán lévő felirat szövegére, annak elrendezésére is: Egy, az 1930-as években készült fénykép alapján: A teLjes szent HároMság DICsőségére örök háLájaképen Lénárt FerenCz Az 1986-os tábla szövege: 1851-1986 A TELJES SZENT HÁROMSÁG DICSŐSÉGÉRE ÖRÖK HÁLÁJAKÉPEN LÉNÁRT FERENCZ Napjainkban, egy 2012-es rekonstrukciót követően: A teLjes szent HároMság DICsőségére örök háLájaképen Lénárt FerenCz

Next

/
Thumbnails
Contents