Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
9. Adattár: A szlovákiai Kisalföld Szentháromság tematikájú szakrális kisemlékei
160 9. Adattár Sorszám A település magyar és szlovák neve Típus Az állítás ideje 60.Nagysalló (Tekovské Lužany) A 1756 A kronogramma alapján 1756-ra datálható szobor a római katolikus templom kertjében, egylépcsős beton alapon található homokkőből faragott, volútás barokk talapzatra, illetve a lábazat felső részén nyugvó, kiszélesedő, téglalap alakú platójára helyezve (2. kép). A Fiúisten az Atyaisten jobbján, miközben jobb kezével egy aranyozott fém keresztet ölel át, azt egyszersmind a szívére is helyezi, balját térde fölött, kissé föltartva előrenyújtja. Feje fölött sugárkoszorús, aranyozott fém glória. Az Atyaisten (feje fölött-mögött fémből készült, aranyozott háromszög alakú dicsfény) jobbját áldásosztóan előrenyújtja, baljában, miközben az egy országalmán nyugszik, aranyozott fém jogart tart. Fölöttük, mögöttük aranyozott fém sugárkoszorú korongos közepén a Szentlélek ugyancsak aranyozott fémből készült, kitárt szárnyú galamb képében (1. kép). A lábazat alsó részén, két volútás dísszel határolva a Szeplőtelen Szűzanya domborműve. Ettől lejjebb, a talapzat anyagába vésve, az aranyozott felirat: HAEC POENAEST Contra sUperos HORREN DAE BLA spheMIae A szobornak ez másodlagos helye. Eredetileg a község egy domináns helyén, a Fakóvezekény felé vezető útkereszteződésben, egy korábbi, a 14. században már létezett, majd a török időkben elpusztult templom főoltárának a helyén állt a szobor. A szobrot eredeti helyén 1994-ben egy teherautó súlyosan megrongálta. A restaurált szobrot új helyén 1997. május 31-én szentelték fel (Florváth 1.1997, 20-21). Források, irodalom: Fotó: Horváth I. 1997, 20-21; SzKA 1997; 2011; SPS-III: 275 L. Juhász Ilona, 2011 1. kép