Liszka József: Szent Háromság egy Isten dicsőségére… A Szentháromság kultusza a szlovákiai Kisalföld népi vallásosságában a szakrális kisemlékek tükrében - Jelek a térben 5. (Somorja-Komárom, 2015)
9. Adattár: A szlovákiai Kisalföld Szentháromság tematikájú szakrális kisemlékei
122 9. Adattár Sorszám A település magyar és szlovák neve Típus Az állítás ideje 31.Gúta (Kolárovo) ▲1831 A római katolikus templom presbitériuma mögötti, enyhe kiemelkedésű mesterséges dombon, háttal a templomnak, kétlépcsős beton alapon nyugvó, süttői mészkőből készült, hasáb formájú, tagolt talapzatra helyezett dór oszlop négyzet alakú, kiszélesedő platóján látható, a felirat alapján 1831-re datálható (Szlovákia műemlékjegyzéke a 19. század első felére keltezi az objektumot. Vö. SPS-II: 61), egy kolera járvány okán fogadalomból emelt, homokkőből faragott Szentháromság-szobor (3. kép). A felhőtrónuson elhelyezkedő Atyaisten, jobbján a Fiústennel a köztük térdeplő, imára kulcsolt kezű Szűz Máriát koronázzák meg. A Fiúisten jobb kezében kereszt, baljával a koronát tartja. Az Atyaisten jobbjában a korona, bal kezét pedig egy, a térdén elhelyezett, kereszttel ellátott országalmán nyugtatja. Fölöttük aranyozott fém sugárnyalábok közt a Szentlélek kiterjesztett szárnyú, ezüstre festett fém galambja (1. kép). A talapzat elülső és hátulsó oldalának középső része úgy van kialakítva, mintha egy-egy téglalap alakú, kb. egy cm vastagságú tábla lenne rajta elhelyezve. A kőbe vésett, aranyozott felirat az objektum elülső részén: SZENT HÁROMSÁG EGY ISTEN IRGALMAZ MINÉKÜNK. SZENTSÉGES SZŰZ MÁRIA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK. Hasonló megoldással hátul: EMLÉK MELYET KÖZÖS BUZGÓSÁGGAL EMELTETTÜNK MI GUTTA M: VÁROSA HÍVEI, MIDŐN A VESZEDELMES CHOLERA NYAVALYA KÖZÜLÜNK SOKAKAT HIRTELEN ÉS KÍNOS HALÁLLAL RAGADOTT EL. 1831 ESZ: SZ: JAKAB HAVA 31 Az objektumot nyolcszög alakban feketére festett, meglehetősen kopott és rongált kovácsoltvas kerítés övezi (kapuja hiányzik). A kerítésen belül, az objektumtól balra egy kb. egy méter magas, henger alakú műkő oszlop található, ami egykor a persely elhelyezésére szolgálhatott (2. kép). Ehhez szolgáltat adalékot egy, 1910. június 29-ére keltezett, néhány gútai szakrális kisemlék (így egy kőkereszt, a Szent Vendel-szobor stb.) fenntartásáról rendelkező Alapítványi oklevél, amely a Szentháromság-szoborral kapcsolatos információkat is tartalmaz (4. kép). Eszerint az 1910-ig a város által fenntartott szobor ekkortól a plébánia gondozásába került, miközben külön alapítványt nem hoztak neki létre. Az említett Alapítványi oklevélben olvasható, hogy a Szent Vendel- és a Szentháromság-szobor mellett is van egy-egy zárható kőpersely, így „az ezen perselyekben begyűlő összegek fogják képezni azon szorgalmi tőkéket, melyekből nevezett szobrok jókarban tartása eszközlendő” (Az oklevelet Tornóczi Nagy Andrea tárta fel és közölte első alkalommal. Vö. Tornóczi Nagy 2011, 237-239).
