Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Az új államban
Az új államban 45 Pozsony/Bratislava, cca. 1930 Pozsonyi nyelvhasználati érdekesség: az állami intézménynév a törvény értelmében - mivel a magyarság aránya 20% alá csökkent - már csak egynyelvű, de az üzleti cégér még tartalmazza a magyar feliratot Zaujímavosť z oblasti používania jazykov v Bratislave: názov štátnej inštitúcie je v zmysle zákona uvedený už len v slovenčine (počet Madarov klesol pod hranicu 20%), ale nápis na obchode je ešte dvojjazyčný Bratislava (Pozsony) curiosity of language use: name of the public institution under the law - as the percentage of Hungarians fell below 20% - is now only monolingual, but the business signboard has the Hungarian caption too Curiosité de l’usage de langue à Bratislava (Pozsony): le nom de l’établissement public est désormais unilingue conformément à la loi- car le pourcentage des Hongrois est au-dessous de la limite de 20%- mais l'enseigne du magasin a encore l’inscription en hongrois settlements with 3,000 inhabitants in the Czechoslovak language as well. Minority languages could be used if the 20% threshold criteria were met. • The decree regulated the town hall caption as such that it has to be indicated in the Czechoslovak language in all cases and in the same font sizes as the captions in minority languages. Sequence is not defined. • The municipal seal only had to compulsorily include the official language caption if the proportion of Czechoslovak-language inhabitants was at least 20%, or if the seal was meant for an official language document. However, it must be said that the implementation of the rules on language use under the Language Decree suf-Dunaszerdahely/Dunajská Streda, cca. 1930 1938-ig használt kétnyelvű intézménynév Dvojjazyčný názov inštitúcie používaný do roku 1938 Bilingual institution name used until 1938 Nom d’établissement bilingue utilisé jusqu'à 1938 limite de 20%. En cas de besoin il était obligatoire de prévoir l’interprétation. • Les décrets des autorités locales devaient être publiés dans la langue de l’administration de la municipalité ainsi qu’en tchécoslovaque aussi dans les municipalités dont la population dépassait les 3000 personnes. Ils devaient être publiés dans des langues minoritaires sous réserve du respect de la condition de la limite de 20%. • Le décret a réglé l'inscription de la mairie d’une telle manière que l’on était obligé de la rédiger dans une version bilingue, la taille de la police des mots tchécoslovaques ayant la même que celle de la langue minoritaire. L’ordre n’était pas précisé. • Le sceau municipal devait obligatoirement contenir l’inscription dans la langue officielle uniquement dans les cas où le pourcentage des habitants tchéco-ÚRADOVNA VŠEOBECNÉHO PENZIJNÉHO ŰSTAVU V BRATISLAVE, ŠTEFÁNIKOVA 41. V Bratislave dňa_ 5-mJ-D___L ; J über die Veisichenmgs-Descneia plUchl raid Voischieibung U_ia biztosítás köfeleiettségénavarozai (Ö1 é, „ bitíosilási játékok előír ásáróL II. .tà 9Y.-0 Cl,Mena -5J6 3 ref. r. JfaeCeU UiS- «Ä'ezajb-' Pozsony/Bratislava, 1936 A nyugdíjbiztosító háromnyelvű formanyomtatványa Trojjazyčné tlačivo sociálnej poisťovne The trilingual fönn of the pension insurance company Le formulaire trilingue de l’institution de retraite
