Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Az új államban
36 Az új államban Ógyalla/Hurbanovo, 1925, 1929 A hivatali bélyegzőkön gyakran találunk magyar feliratot. Ebben az esetben valószínűleg az 1926-os nyelvrendelet következtében kellett eltávolítani Na úradných pečiatkach často nájdeme madarský nápis. V tomto prípade ho bolo potrebné odstrániť zrejme na základe jazykového nariadenia z roku 1926 On official stamps Hungarian caption can often be found. In this case, it had to be removed probably due to the 1926 Language Decree On trouve souvent des inscriptions hongroises sur les cachets officiels. Dans ce cas-là, l’inscription hongroise devait probablement être enlevée en conséquence du décret linguistique de 1926 „csehszlovák” nyelvű beadványokat és felszólalásokat minden esetben el kellett fogadniuk, és ezen a nyelven kellett elintézniük. A kisebbségi nyelv használatának lehetőségét pedig a 20 százalékos küszöb feltételének teljesülése esetén biztosítaniuk kellett. A 456/1921 sz. kormányrendelet megváltoztatta a pozsonyi bírósági járás határait. 13 községet (1921: 4074 magyar és 1795 szlovák lakossal) elcsatolt és egy községet (2211 szlovák és 100 magyar lakossal) hozzácsatolt a pozsonyi bírósági járáshoz. Ezzel a magyarok 20,3 százaléknyi arányát a járáson belül 17,56 százalékra szorította le. A pozsonyi bírósági járás területén maradt mintegy 22 ezer magyar nyelvi jogai ezáltal megszűntek. Az 55/1926 sz. kormányrendelet pedig a nyitrai, a rimaszombati, a kassai és a gálszécsi bírósági járásokban szorította le a magyarok arányát 20 százalék alá. Az ország másajkú polgárai a „csehszlovák” nyelvnek privilegizált helyzetet biztosító - és képviselőik nélkül megalkotott - nyelvtörvényt nem tartották kielégítőnek, különösen a németek, hisz számarányuk magasan meghaladta a szlovákokét is. A törvényben a kisebbségeknek biztosított jogok terjedelme messze elmaradt attól a szinttől, amit az ország alapítói a területi nyeremények érdekében korábban a nagyhatalmak képviselőinek ígértek. Például a párizsi békekonferencián az Új Államok és Kisebbségek Bizottságának ülésén E. Beneš csehszlovák külügyminiszter kormánya nevében ígéretet tett arra, hogy Csehszlovákia egy Svájchoz hasonló államalakulat lesz, amely a benne lakó nemzetek teljes egyenjogúságára fog épülni. A nyelvhasználat jogának közigazgatási egységekhez (bírósági járásokhoz) történő kapcsolása egyben annak a lehetőségét is megteremtette, hogy az államhatalom ezek határainak Pozsony/Bratislava, Kassa/Košice, 1922 A két legnagyobb szlovákiai város hivatalaiban 1930-ig lehetőség nyílt a magyar nyelvű ügyintézésre is. Ekkor, a népszálálási adatok alapján a magyarok aránya a 20%-os küszöb alá csökkent, így véget vetettek a hivatali kétnyelvűségnek Na úradoch dvoch najväčších slovenských miest bolo do roku 1930 možné vybavovať agendu aj v madarskom jazyku. V spomínanom roku na základe údajov zo sčítania ľudu klesol počet Madarov pod 20-percentný prah, teda dvojjazyčnosť na úradoch sa skončila In the two largest Slovak city offices Hungarian administration was made possible in 1930. At this time, based on the census data, the rate of the Hungarians fell below the 20% threshold, so that put an end to official bilingualism Il était possible de gérer l’administration en hongrois dans les bureaux des deux plus grandes villes de la Slovaquie jusqu’en 1930. Cette année-là le pourcentage des Hongrois était au-dessous de la limite de 20% selon les données du recensement, donc le bilinguisme officiel n’existait plus prevyšoval počet Slovákov). Skutočné zabezpečenie menšinových práv na základe tohto zákona daleko zaostávalo za sľubmi, ktoré zakladatelia štátu - v snahe získať čo najväčšie územie - dali víťazným veľmociam. Napríklad na Parížskej mierovej konferencii, na zasadnutí Nových štátov a Komisie pre národnostné menšiny, Eduard Beneš, československý minister zahraničných vecí dal v mene vlády prísľub, že sa Československo bude svojou vnútornou organizáciou podobať štátnemu útvaru Švajčiarska, a bude sa budovať na základoch rovnoprávnosti národov žijúcich na jeho území. Avšak tým, že jazykové práva boli viazané na samosprávne celky (súdne okresy) bolo zároveň umožnené aj to, aby štátna moc zmenou hraníc jednotlivých administratívnych celkov zúžila územie, kde by bolo právo na používanie jazyka príslušnej menšiny platné. Vládnym nariadením č. 456/1921 sa zmenili hranice prešporského súdneho okresu. 13 obcí sa ocitlo mimo územia tohto okresu (1921: 4074 madarských a 1795 slovenských obyvateľov) a jednu obec (2211 slovenských a 100 madarských obyvateľov) pridelili k okresu. Týmto úkonom sa pomer Madarov v okrese znížil z 20,3% na 17,56%. Týmto právo na používanie vlastného jazyka pre tých 22 tisíc Madarov, ktorí zostali na území prešporského súdneho okresu jednoducho prestalo platiť. Vládnym nariadením č. 55/1926 sa znížil pomer Madarov pod 20% v okresoch Nitra, Košice, Rimavská Sobota a Sečovce.
