Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
Az új államban
26 Az új államban Felbár/Horný Bar, cca. 1930 Kétnyelvű liszteszacskó Dvojjazyčný obal na múku Bilingual floury bag Sachet de farine bilingue A Nemzetek Szövetsége és a kisebbségvédelmi szerződés A győztes nagyhatalmak számára világos volt, hogy tartós békét a nemzeti kisebbségek helyzetének rendezése nélkül lehetetlen biztosítani, ezért az "új vagy területileg megnövekedetf államokat nemzetközi szerződésekben kötelezték arra, hogy biztosítsák kisebbségeik jogait. Csehszlovákia 1919. szeptember 10-én a Párizs melletti Saint-Germain en Laye-ben írta alá a fennhatósága alá került kisebbségek védelméről szóló szerződést. A szerződés 1. cikke a szerződés tartalmát alkotmányos szintre emelte: „Csehszlovákia kötelezi magát arra, hogy a j jelen fejezet 2-8. cikkében foglalt rendelkezések alaptörvényekül fognak elismertetni, hogy semmiféle tömény, semmiféle rendelet és semmiféle hivatalos intézkedés sem lesz ellentmondásban vagy ellentétben ezen rendelkezésekkel....” A kisebbségvédelmi szerződés tartalmát tekintve csak irányadó alapként szolgált, amelyet az egyes országoknak kellett belső jogszabályok útján átültetni a gyakorlatba. A szerződések rendszere végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a Nemzetek Szövetségének nem volt hatékony ellenőrző és szankcionáló mechanizmusa a szerződés rendelkezéseit nem teljesítő államokkal szemben. A Csehszlovák Törvénytárba 508/1921. szám alatt bekerült kisebbségvédelmi szerződés 7. cikke foglalkozott a nyelvhasználati jogokkal: „egyetlen csehszlovák állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatá- \ ban a magán- vagy üzleti forgalomban, a vallási életben, a sajtó útján történő vagy bármilyen természetű közzété- ; tel terén vagy a nyilvános gyűléseken ”. HARMATTA JÁNOS VILLAMOS FORRASZTÁSOK GYÁRA SPISSIÍÉ PODHRADIE (SZEPESVARALJA) 9 ASáMRDétí • ■ VASCSÖVEK I ____ . ... Igló/Spišská Nová Ves/Zipser Neudorf, 1922 Egynyelvű (magyar) reklám a háromnyelvű lakossággal rendelkező korabeli Iglóról Jednojazyčná (madarská) reklama z dobovej Spišskej Novej Vsi, ktorá mala trojjazyčné obyvateľstvo Monolingual (Hungarian) advertisement from contemporary Igló/Spišská Nová Ves/Zipser Neudorf with trilingual population Publicité unilingue (hongroise) de la ville de Spišská Nová Ves (Igló) dont la population était trilingue à l’époque zmluvou. Česko-Slovensko 10. septembra 1919 neďaleko Paríža, v obci Saint-Germain-en-Laye podpísalo zmluvu o ochrane práv jemu pripadajúcich menSín. 1. článok zmluvy sa povýšil na článok ústavy: „Československo sa zaväzuje, že články 2-8. tohto odseku uznáva ako základné právo, a žiadne iné právo, nariadenie alebo oficiálny akt nebude v rozpore alebo v protirečení s týmito nariadeniami... ” Obsah zmluvy o ochrane národnostných menšín bol však len základom, vychádzajúc z ktorého mali jednotlivé štáty svojimi vnútroštátnymi právnymi normami tieto princípy premietnuť do každodenného života. Systém zmlúv napokon nesplnil svoj účel, nakolko Spoločenstvo národov nemalo účinné prostriedky na kontrolu ich dodržiavania a sankcionovania proti štátom, ktoré tieto zmluvy porušujú. Zmluva o ochrane práv menšín uvedená v československej Zbierke zákonov pod číslom 508/1921 sa v článku 7. zaoberá právami na používanie jazyka: „žiadny československý občan nemôže byť obmedzený v slobodnom používaní ktoréhokoľvek jazyka v súkromnej alebo obchodnej sfére, v cirkevnom živote, v nijakých prejavoch šírených tlačou alebo inými prostriedkami, ani na verejných zhromaždeniach. .. ”
