Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
1989 után
112 1948-1989 Az 1995-ben a Mečiar-kormány által elfogadott államnyelvtörvény máig a szlovák jogrend egyik legellentmondásosabb jogszabálya. Amellett, hogy megszüntette az 1990-es, hivatalos nyelvről szóló jogszabályt. bevezette az államnyelv fogalmát a szlovák jogrendbe. A jóval szigorúbb szabályozás hatályba helyezése mellett különösen nagy visszhangot váltott ki a bírságok törvénybe iktatása, ami komoly elrettentő erővel hatott a kisebbségekre. A törvény tulajdonképpen ellehetetlenítette a kisebbségi nyelvhasználatot a hivatali érintkezésben; ezen a diszkriminatív és alkotmányellenes szabályozáson csak az Alkotmánybíróság 1997-es határozata enyhített, amely megszüntette a törvény azon rendelkezését, amely kizárólag szlovák nyelven tette lehetővé a beadványok írását. A következő enyhítés 1999-ben történt, amikor is a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadásával egyidejűleg a bírságok kikerültek az államnyelvtörvényből. A mečiari korszak végével ismételten alkalom nyílt a kisebbségi jogállás újragondolására: 1998-ban hatályba lépett Szlovákia számára az Európa Tanács által kidolgozott Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről, s 1999-ben nemzetközi nyomásra a parlament elé került a nemzeti kisebbségek nyelvének használatáról szóló törvény. A törvény elfogadása idején a kormánykoalíció részét képezte a Magyar Koalíció Pártja, amely nem igazán értett egyet a koalíció többi pártja által szorgalmazott szabályozási javaslattal. A parlament által elfogadott törvény eltörölte a bírságokat, megtartotta viszont az 1990-ben is alkalmazott 20%-os nyelvhasználati küszöböt, és meglehetősen szűkre szabta a kisebbségi nyelvhasználat kereteit. Ennél is problematikusabbnak bizonyult, hogy a törvény végrehajtását már senki nem tekintette fontosnak. Valódi végrehajtó rendelkezés nem készült hozzá, a módszertani útmutatók pedig egyes esetekben tovább szűkítették a nyelvhasználati lehetőségeket. Szlovákia 2001-ben ratifikálta az Európa Tanács dokumentumát, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartáját, amely a szlovák jogrendben 2002- ben lépett hatályba. A Karta ugyan elsősorban kulturális jellegű, s nem garantál közvetlenül jogokat a szlovákiai állampolgároknak, pontosan és átfogóan kezeli azonban a kisebbségi nyelvhasználat kérdését, és komoly kötelezettségeket ró a szlovák államra. A kisebbségek, kivált a magyarok helyzetét rendkívül negatívan érintette a 2001-es közigazgatási reform, Vágfüzes/Vrbová nad Váhom, 2010 A kerületi önkormányzatok útfelújításainak információs táblái mindig egynyelvűek Informačné tabule krajskej samosprávy o oprave ciest sú vždy jednojazyčné The information boards of regional governments about road reconstruction are always monolingual Les panneaux de l’administration régionale qui informent sur les constructions routières sont tous unilingues problematickejšie bolo to, že o zabezpečenie možnosti uplatnenia zákona v praxi sa už nikto nestaral. Skutočný vykonávací predpis k nemu nebol vydaný a existujúce smernice väčšinou ešte viac limitovali možnosti používania menšinového jazyka. Slovensko v roku 2001 ratifikovalo dokument Rady Európy pod názvom Charta regionálnych alebo menšinových jazykov, ktorá bola zabudovaná do slovenskej legislatívy v roku 2002. Charta je síce skôr zameraná na kultúru a negarantuje bezprostredne nija-Vága/Váhovce, 1918-2012 A 64%-ban magyarlakta (2011) Vága község pecsétjei az elmúlt száz évben. A kétnyelvűség térvesztése szembetűni) Pečiatky Váhoviec, kde v roku 2011 žilo 64 percent madarského obyvatelstva, za uplynulých sto rokoch. Ústup dvojjazyčnosti je očividný The stamps of Váhovce (Vága) with 64% of the Hungarian population (2011) in the last hundred years. The loss of ground of bilingualism is manifest Les sceaux de la municipalité de Vága (Váhovce) - où le pourcentage des Hongrois était 64% en 2011 - dans les cent dernières années. La perte du bilinguisme est flagrante
