Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
1948 - 1989
100 1948-1989 könyvekbe, rendelték el a középületek és közterületek kétnyelvű megjelölését. Az egyértelmű és egységes szabályozás hiánya azonban oda vezetett, hogy a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítése nehézkes és esetleges volt. Nem valósult meg többek között a magyarlakta települések magyar nyelvű megjelölése és a magyar utcanévtáblák elhelyezése sem, sőt, több kísérlet történt rá, hogy lehetetlenné tegyék a magyar településnevek használatát még a magyar nyelvű sajtóban is. A nemzetiségi nyelvhasználat jogi szabályozásának szükségességére a Nemzetiségi Tanács a nyolcvanas években több alkalommal is felhívta a szlovák kormány figyelmét. Hasonló, a nemzetiségi problémákat felsoroló, s azok megoldására vonatkozó beadványokat 1988—1989 fordulóján a Csemadok vezetősége, a Szlovák írószövetség magyar tagozata, az 1968 után félreállított reformkommunisták és a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága is eljuttatott a legfelsőbb pozsonyi és prágai állami, ill. pártvezetéshez, az ún. nyelvtörvény elfogadására azonban már csak a rendszerváltás után, merőben új feltételek és körülmények között került sor. r. PROSÍME ZAKAZNIKOV. ABY SI PREKONTROLOVALI MNOŽSTVO A CENU ZAKÚPENÉHO TOVARU WIR BITTEN OIE KUNDEN. [SICH OIE MENGE UND DEN PREIS OER GEKAUFTEN WAREl NACHZUKONTROLLIEREN KÉRJÜK VEVŐINKET, HOGY A VÁSÁROLT ARU ^MENNYISÉGÉT ÉS ARÁT ELLENŐRIZNI SZÍVESKEDJENEK! knPOCUM nOKyriATE/lEM CKOHTPO/iuposATb, KO/IHHECTBO U I4EHU Kyn/iEHHoro tobapa Bátorkeszi/Bátorove Kosihy, 2010 A termelőszövetkezetek (JRD-EFSz) nevében is mindig államnyelven szerepelt a település neve Aj v názve jednotných roľníckych družstiev vždy figuroval názov obce v štátnom jazyku In the names of co-operatives (JRD-EFSz) the name of the settlement was always indicated in the state language Les noms des villes étaient toujours indiqués dans la langue officielle dans les noms des coopératives agricoles (JRD-EFSz) Vykonávacie predpisy k ústavnému zákonu o národnostných menšinách však počas 20 rokov normalizácie Husákovskej éry vôbec neboli vypracované. Namiesto toho upravovali používanie menšinového jazyka na súdoch, umožnili zápis mien v menšinovom jazyku do matrík, nariadenia nižšej úrovne určovali umiestnenie dvojjazyčných tabúľ. Absencia jednoznačných a jednotných úprav viedla k tomu, že uplatňovanie národnostných práv bolo komplikované a sporadické. Neuskutočnilo sa napr. označenie madarských obcí madarskými nápismi, ba dokonca boli viaceré pokusy, aby sa ani v madarskej tlači nemohli používať maďarské názvy obcí. Slovenskú vládu na nutnosť legislatívnej úpravy používania jazykov národnostných menšín v 80-tych rokoch upozornil Národnostný výbor viackrát. Na problémy v menšinovej politike upozorňovali aj výzvy a návrhy riešení, ktoré v rokoch 1988-1989 predkladal vedeniu strany a najvyšším štátnym orgánom aj Csemadok, maďarská sekcia Zväzu slovenských spisovateľov, reformní komunisti z roku 1968, ako aj Výbor na ochranu práv madarskej menšiny v Československu. K prijatiu tzv. jazykového zákona došlo už len po zvrhnutí komunistického režimu, za celkom nových okolností a podmienok. Komárom/Komárno, cca. 1985 A Prior áruház négynyelvű információs táblája Štvorjazyčná informačná tabuľa obchodného domu Prior The information billboard of the Prior department store in four languages Le panneau d'information en quatre langues du magasin Prior
