Horony Ákos - Orosz Örs - Szalay Zoltán: A hely nevei, a nyelv helyei. A kisebbségi nyelvi jogok története Szlovákiában 1918-2012 - Jelek a térben 4. (Somorja, 2012)
1948 - 1989
96 1948-1989 Érsekújvár/Nové Zámky, cca. 1975 Érsekújvár főterén a Jednota üzletház feirata (Komárommal ellentétben) egynyelvű Nápis na obchodnom dome Jednota v Nových Zámkoch bol jednojazyčný (na rozdiel od Komárna) On the main square of Nové Zámky (Érsekújvár) the Jednota shopping center’s sign is monolingual (contrary to Komámo/Komárom) L’inscription du magasin Jednota, qui se trouve sur la place centrale de Nové Zámky (Érsekújvár), est unilingue (contrairement à celle qui se trouve à Komárno/Komárom) kumú járásokkal egyesítették. Mindez azt eredményezte, hogy a korábbi nyolcról kettőre (Dunaszerdahely, Komárom) csökkent a magyar többségű járások száma, s a megnövekedett területű járásokban tovább csökkent a nyelvhasználati jogok érvényesítésének lehetősége. Az 1968-as „prágai tavasz” nemcsak a társadalom és a politikai rendszer demokratizálásának, hanem a nemzetiségi kérdés modellértékű rendezésének lehetőségét is magában hordozta. A nemzetiségek képviselőinek, köztük a Csemadok reformkommunista vezetőinek bevonásával 1968 júniusában meg is kezdődtek a nemzetiségi alkotmánytörvény kidolgozását célzó tárgyalások, ezek azonban hamarosan holtpontra jutottak. Az 1968. augusztus 21-i katonai intervenció ráadásul nemcsak a demokratizálási folyamat sorsát pecsételte meg, hanem az ország kisebbségeit minden szempontból kielégítő nemzetiségi alkotmánytörvény tető alá hozásának lehetőségét is. A prágai nemzetgyűlés a 144. sz. nemzetiségi alkotmánytörvényt végül 1968. október 27-én, a föderációs alkotmánytörvénnyel egy időben, annak mintegy kiegészítéseként fogadta el. A nemzetiségi alkotmánytörvény, miközben a magyarokat, németeket, lengyeleket és ukránokat (ruszinokat) is államalkotó elemnek ismerte el, kerettörvény jellege miatt jórészt csupán kiegészítette és rendszerbe foglalta a már korábban is létező kisebbségi jogokat. A nemzetiségek számára biztosította többek között az anyanyelvükön való művelődés, a nemzetiségi kulturális társadalmi szervezetekbe való tömörülés, a saját nyelvű sajtó és tájékoztatás, s nyelvük fflfe - JjgLrdV.^XVj.1^!^ NA PÁPUÁIK!) VÝINAHNÍIIO PÍDACŐCA A PBIEKOPNÍKA BŐI VOJA POlNOIIOiPODÂBSIVA A PBIENYSIU SAMUEIA IEŠEDÍKA, NAß 20.IV.17V2 I PBÍinmmi 150. VYBOČIA Uno SUBTIL 27.XH.1820)' VENUJÚ OBYVATELIA OBCE TESEDÍK0V0. IESIBÍK0V0, 18. XII. 1970 A IIEIŐCAÍDASÁC ÉS IPAB JELENIÔX U11ÖHŐJÉIEK EX PIDACIÍUUNAK, IEŠEBÍK SÄNUEIMEK Silil.17A2.IY 20-L» UAIAIÁNAK r»0.1Vl0PDUl0JA UKAlHÄBÖE(tl820 XII.21) 1PII1KÜI MAMU A IEŠEDÍK0VG 1P1BED) KÖZSÉG IAMISSŇCA ÍESEĎÍKOVO, 1970. XII. 18. Pered/Tešedíkovo, 2010 Az 1970-es években Pered magyar megnevezése zárójelben jelenik meg egy helyi emléktáblán V sedemdesiatych rokoch minulého storočia sa madarský názov Tešedíkova objavil na miestnej pamätnej tabuli v zátvorke In the 1970s, the Hungarian name of Tešedíkovo (Pered) appears in brackets at a local memorial plaque Le nom hongrois du village de Tešedíkovo (Pered) apparaît entre parenthèses sur une plaque commémorative locale dans les années 1970 „Pražská jar“ v roku 1968 mala v sebe potenciál nielen demokratizácie politického a spoločenského systému, ale aj vzorového usporiadania národnostnej otázky. V spolupráci s predstaviteľmi národnostných menšín, medzi ktorými sa nachádzali aj proreformní komunisti na čele Csemadoku, sa v júni 1968 začali rokovania o vypracovaní ústavného zákona pre národnostné menšiny, tieto ale čoskoro uviazli na mŕtvom bode. Vojenská intervencia 21. augusta 1968 navyše nielenže spečatila osud demokratického vývoja, ale zmarila aj možnosť I » V PEVNEJ JEDNOTE KSČ. NÁRODNÉHO FRONTU, VŠETKÉHO [UDU, Z« USKUTOČNENIE PROGRAMU XVII. ZJAZDU KSČ Pelsoc/Plešivec, cca. 1985 Egynyelvű transzparens, egy nyolcvanas évekbeli rendezvényen Jednojazyčný transparent v osemdesiatych rokoch Monolingual transparent at an event in the eighties Banderole unilingue, à un événement dans les années 80
